A csillagászat történetében először sikerült közvetlenül megfigyelni egy haldokló csillag belső rétegeit a szupernóva-robbanás pillanataiban. A felfedezéssel közelebb kerülhetnek a tudósok ahhoz, hogyan épülnek fel a csillagok, és mi történik azok létezésének végső szakaszában.
Szombaton napnyugta után egyszerre hat bolygó sorakozik fel egy vonalban az égen, a különleges bolygóparádét Magyarországról is megfigyelheted.
Egy a Földnél mindössze mintegy 6 százalékkal nagyobb, körülbelül 146 fényévre található bolygót azonosítottak csillagászok, amelynek nagyjából 50 százalék esélye van arra, hogy csillaga lakhatósági zónájában keringjen.
A 2026-os év rendkívüli izgalmakat tartogat a csillagászat szerelmeseinek, hiszen több olyan ritka jelenség is látható lesz hazánk felett, amelyre évek óta várunk. Az év egyik abszolút fénypontja az augusztus 12-i teljes napfogyatkozás lesz, amely bár Magyarországról „csak” részlegesként lesz megfigyelhető, így is lenyűgöző látványt nyújt majd.
Ma már mikrochipekkel működik a legtöbb eszközünk: az okoseszközeink, a számítógépünk. Kompakt csomagot kapunk egy eszközben, hiszen a telefonunkon beszélünk, csetelünk, emailt írunk és olvasunk, arra is alkalmas, hogy fotózzunk, vagy videót vegyünk és még sorolhatnánk. El sem tudjuk képzelni az életünket nélküle.
A betlehemi csillag évszázadok óta izgatja a tudósok és hívők fantáziáját. Vajon milyen égi jelenséget láthattak a napkeleti bölcsek több mint két évezreddel ezelőtt? A modern csillagászat ma már olyan elméleteket kínál, amelyek tudományos magyarázatot adhatnak erre a különleges történetre.
A megfigyelés új és eddig rejtett részleteket tárt fel az asztrofizika számára a szupernóvák keletkezésének legelső fázisairól.
Apró, pillanatnyi villanások, de nagyon is léteznek – ráadásul nemcsak a modern korban tapasztalhatók, évezredek óta pislákolnak a fények a Holdon.
Ha felnézünk az égre, a Hold jelenléte olyan természetesnek tűnik, mint a víz a folyóban. Most kiderült, legalább annyira fontos is.
Kanadában, az Ontario állambeli Londonban él Siddharth Patel, a 12 éves kisfiú, akinek a csillagászati felfedezését már világszerte elismerik.
Biztosan te is többször lettél már figyelmes arra, hogy időnként a Hold nappal is látható. Az oka egészen egyszerű, valószínűleg nem is gondolnál rá.
A 18. század végén egy skót hegy, a Schiehallion segített választ adni az emberiség egyik legnagyobb kérdésére: mekkora a Föld tömege? A kísérletet Nevil Maskelyne, az Egyesült Királyság csillagásza vezette, aki a hegy gravitációs vonzását használta fel a számításokhoz.
