Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megfigyelés új és eddig rejtett részleteket tárt fel az asztrofizika számára a szupernóvák keletkezésének legelső fázisairól.
A tudósoknak most először sikerült közvetlenül rögzíteniük egy szupernóva lökéshullámának alakját abban a pillanatban, amikor az áttörte egy haldokló csillag felszínét – írja az Index a Sciencealert cikke alapján.
Átalakult a szupernóva formája
A jelenséget az SN 2024ggi jelű szupernóván figyelték meg, amelyet 2024 áprilisában észleltek, mintegy 23,6 millió fényév távolságból.
A robbanás kezdeti szakaszában a kilövellő anyag formája gyors változást mutatott: először tojásra, majd olívára emlékeztetett, mielőtt a lökéshullám ütközött volna a csillagot körülvevő anyaggal.
Ez a néhány órán át megfigyelhető, rendkívül rövid folyamat általában észrevétlen marad, ezért
különösen értékes, hogy a kutatók ilyen korán reagálni tudtak.
Az asztrofizika számára fontos az eredmény
A vizsgálat rávilágít arra, mennyire fontos a szupernóvák gyors detektálása és a különböző megfigyelési módszerek összehangolt alkalmazása. A lökéshullám geometriája ugyanis alapvető információkat hordoz a csillag fejlődéstörténetéről és azokról a fizikai mechanizmusokról, amelyek a robbanást kiváltják.
Yang Ji, a Tsinghua Egyetem asztrofizikusa, az SN 2024ggi-ről szóló új tanulmány első szerzője szerint ezek a korai alakváltozások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy jobban megértsük a szupernóvák születésének pontos folyamatát. A European Southern Observatory egy látványos animációt is készített a csodálatos jelenségről.
Ha kíváncsi vagy, melyik a valaha észlelt legtávolabbi csillag, olvasd el ezt a cikkünket is.
