Egy hajszál sem lehet a zsidó nők testén, ha meg akarnak tisztulni a menstruáció után

A mikvében, a vallásos zsidó asszonyok fürdőjében a nők minden hónapban megszabadulnak a menstruáció tisztátalanságaitól, hogy tökéletesen tiszta testtel készen álljanak arra, hogy a férjüket magukba fogadják.

A zsidó hagyomány és vallás egyik legérdekesebb jelensége a tisztasági törvények szabályrendszere és a hozzá kapcsolódó értelmezési lehetőségek. A mikvéhez, a zsidóság rituális fürdőjéhez kötött szokások tele vannak misztikummal. Az, hogy egy zsidó ember rituálisan tiszta vagy tisztátalan-e, olyan központi kérdés, ami szabályozza részvételét a mindennapokban és a szertartásokban. A mikve az ortodox zsidó élet szerves része. Az elkülönülés gondolatát, a szimbolikus határok át nem léphetőségét a mikve szimbolizálja a legjobban.

Szerzőnkről

Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve, a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, után nemrégiben jelent meg új könyve,  A női test alakváltozatai 1880–1945. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytelling kurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart. 

A zsidó nő teste

Vallásos zsidó házaspárok különleges havi ritmusban élik az életüket. A nő teste minden hónapban felkészül a fogantatásra, egy új élet fogadására. A zsidó hagyomány szerint az új élet lehetősége szentséggel és tisztasággal tölti meg a nő testét. Ennek a lehetőségnek az elmúlásával a tisztátalanság állapota veszi kezdetét, és a nő az ún. nidá (héber) állapotába kerül. Ez két hét, addig a nő tisztátalan. Ha a nő menstruál, az potenciális veszélyt jelent. A vér, a menstruációs vér az egyik legtisztátalanabb dolog a zsidó hagyomány szerint, így a menstruáló nő akkor szűnik meg veszélyforrássá lenni, ha rituálisan alámerül egy kifejezetten erre a célra épített rituális fürdő, a mikve vizében.

A mikvének mint intézménynek a házas nők állnak a fókuszában addig, amíg menstruálnak. Terhes nő nem jár mikvébe: mivel terhessége alatt nem menstruál, nem jelent veszélyt a közösségére. Elvált nő sem mehet mikvébe.

A budai Várnegyed déli részén folyó ásatások során feltárt mikve
A budai Várnegyed déli részén folyó ásatások során feltárt mikveFotó: Elekes Andor/Wikimedia Commons

A vallásos zsidó nő számára a mikvébe járás lényege az, hogy a házasság megőrizze tisztaságát, intimitását. A rituális megtisztuláshoz a menstruáció végétől hét ún. tiszta napnak kell eltelnie, napnyugtától a hetedik napnyugtáig, és a hetedik nap naplemente előtt kell fölkeresni a mikvét. 12 nappal a menstruáció kezdete után (5 nap vérzés + 7 tiszta nap eltelte), a mikvében történő alámerülést követően a férjnek kötelező szeretkeznie a feleségével a Tóra szerint.

A merülés után a nő rituálisan tisztának számít, aki teljesítheti a Tóra által előírt Sokasodjatok és szaporodjatok! parancsot. Amennyire szigorú az elkülönülés ideje, annyira szigorú az együttlétre vonatkozó előírás is. Ezeket a szabályokat nem könnyű betartani, ugyanakkor az e szabályok szerint élők véleménye, hogy ezáltal lehetővé válik, hogy az ember újra meg újra örüljön a társának. (Egyes vélemények szerint a kéthetes szünet a nemi vágyra is jótékony hatással van.)

Alámerülés feltételekkel

A menstruáció végén egy fehér textildarabbal szokás ellenőrizni, hogy teljesen elmúlt-e a vérzés. Az erre szolgáló fehér gézdarabnak 7 napon keresztül teljesen fehérnek kell maradnia a reggeli és esetleges délutáni ellenőrzés során is. Amikor ez teljesül, akkor lehet mikvébe menni.

Alámerülni csak akkor lehet, ha az egész test valóban tiszta, beleértve a hajat, a körmöket, az olyan testnyílásokat, mint fül, orr, szem, hónalj, nemi szervek. Még a hajszálat is el kell távolítani a testről, hogy a test egészen tiszta legyen. A merülés előtt WC-re is el kell menni. A meztelen testen semmilyen olyan dolog nem maradhat rajta, ami nem oda való, ami piszok, ami elválasztja a víztől. A rituálé első fázisa az alapos fürdés (ez még nem az alámerülés), amikor a nő legalább egy órát vízben ázik, ezért a mikve úgy van kialakítva, hogy lehetőség legyen a merülés hosszadalmas, legalább egyórás előkészületére.

Egy 1260 körül az utcaszint alatt 25 méter mélyen épült mikve a németországi Friedberg zsidó negyedében
Egy 1260 körül az utcaszint alatt 25 méter mélyen épült mikve a németországi Friedberg zsidó negyedébenFotó: Horacio Villalobos / Getty Images Hungary

Minden mikvében több, káddal ellátott fürdőszobát építenek, itt tudnak az asszonyok a merüléshez előkészülni, ami a következőképp zajlik: a nő teljesen kiáztatja magát 1 órán keresztül, levágja és teljesen megtisztítja a kezén és a lábán a körmét, semmi piszok nem maradhat alatta. A haját jól ki kell fésülni, hogy ne legyen csomós. Merülés előtt le kell vennie a fülbevalóját és a gyűrűjét. A mikvében való alámerülés előtt fogat is kell mosni, és a körömlakk sem megengedett az alámerülés alatt, bár ezt Izrael női mikvéiben egyre több helyen engedélyezik.

A mikvét csak élő vízzel lehet működtetni, ezért olyan helyre kell építeni, ahol van folyó vagy kút, de esővizet is gyűjtenek a medencékhez. Az esővizet nagy tartályokban gyűjtik, ami általában a mikve tetején van. A vezetékes víz ugyanis tisztátalan, csak a természet adta vízforrás tekinthető rituálisan tisztának.

Egy különleges foglalkozás: a mikvés

Maga a mikve közösségi hely is, ahol a nők találkoznak, megélhetik nőiességüket, meztelenül mutatkoznak más nők előtt, női dolgokról beszélhetnek. A mikve zárt női világában felszínre kerülhetnek olyan személyes témák, melyekről a férfiak által irányított ortodox hétköznapokban a nőknek nem illik beszélni. Ez az a hely, ahol le lehet venni a nyakig begombolt ruhát, a parókát (hiszen a vallásos ortodox zsidó nők az esküvőjük előtt kopaszra vágják a hajukat és onnantól kezdve parókát viselnek). A nők testét igazából két ember láthatja, a férjük és a mikvés. Ettől válik a mikvés a közösség számára bizalmi személlyé.

A mikve rendkívül zárt és szigorú szabályok szerint működik. A mikvében dolgozó nőknek és férfiaknak, a mikvéseknek vagy mikvefelügyelőknek azon túl, hogy rendben kell tartaniuk a mikvét, az is a dolguk, hogy szigorúan betartassák a szabályokat, s ügyeljenek arra, hogy az előírások szerint történjen az alámerülés rítusa. Ez a nőknél sokkal intimebb és alaposabb felügyeletet igényel, mint a férfiaknál.

A mikvébe érkező, alámerülni akaró nőt a mikvés először jól kikérdezi. A kérdés elsőként arra vonatkozik, hogy elvégezte-e az ilyenkor kötelező tisztasági vizsgálatot, vagyis megvizsgálta-e a testét, meggyőződött-e arról, hogy valóban nem vérzik-e már. A nőnek ilyenkor tájékoztatnia kell őt a menstruáció idejéről és arról, hogy már legalább öt napja nem vérzik.

Egy izraeli mikvés a fürdő korlátait fertőtleníti a koronavírus miatt 2020 áprilisában
Egy izraeli mikvés a fürdő korlátait fertőtleníti a koronavírus miatt 2020 áprilisábanFotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A mikvébe indulás előtt a nő erre lelkileg és testileg is fölkészül, majd a mikvében levő kádfürdőben előkészül a merülésre. A mikvébe csak csöngetésre, kopogtatásra lehet bejutni. Itt is diszkréció a legfontosabb szempont, a nők szinte besurranak az épületbe, ahol a kádfürdő mellett zuhanyzók is vannak. Ha valaki otthon esetleg felkészült a merülésre, a mikvébe érkezéskor akkor is le kell zuhanyoznia.

Merülés előtt a kísérő ellenőrzi a körmöket, azt, hogy nincs-e hajszál a bőrre tapadva, a lábak sarkát, hogy ne legyenek rajta például bőrkeményedések. Ellenőrzi azt is, hogy megtörtént-e a nagyon alapos fogmosás, fültisztítás, köldöktisztítás. Ha a nő fizikailag teljesen tiszta, akkor tud alámerülni. A mikvésnek kötelessége szólni, ha nincs levágva jól a körme, vagy ha szösz van a testén, és visszaküldheti újra megmosakodni az alámerülőt.

A mikvés, aki az alámerülni készülő nőt kíséri, ellenőrzi az alámerülést, de nem foghatja meg, nem érintheti meg a nőt merülés közben.

Az alámerülésénél is ott kell állnia a mikvésnek, és valóban meggyőződnie arról, hogy szabályos volt-e merülés. A merüléskor a nőnek szét kell tárnia a kezét, a lábát és az ujjait, hogy a víz minden testnyílását érje. A kísérő nézi, hogy kóser legyen, amikor feljön, ehhez legalább háromszor a víz alá kell buknia, miközben elmond egy áldást. Fontos, hogy legyen legalább egy másodperc, amikor a víz takarja az egész testet. Ha esetleg valamelyik testrész kilóg a vízből, akkor nem számít kósernek az alámerülés. 

A mikve élményét ma Magyarország egyetlen működő rituális fürdőjében, az 1930 óta működő Kazinczy utcai mikvében lehet megtapasztalni Budapesten.

Frissítés: A cikkünkben szereplő információkat kiegészíti, és értelmezésükhöz segítséget nyújt Szántó-Várnagy Binjomin rabbinövendék válaszcikke, amit ezen a linken lehet elolvasni.

Mustra

Kérjük, támogasd munkánkat te is azzal, hogy engedélyezed a hirdetések megjelenítését az oldalon. Lapunk bevételi forrását ezek a hirdetések jelentik, így elengedhetetlenek ahhoz, hogy cikkeinket ingyenesen olvashassátok.

A hirdetések megjelenését engedélyezheted külön a Dívány.hu oldalra is, vagy a kiegészítő program teljes kikapcsolásával az összes általad látogatott site-ra.