Évszázadok óta úgy tartják, hogy a pokol kútjának nevezett jemeni víznyelő dzsinnek és gonosz erők lakhelye, de a mélyben egészen más világ tárult fel a kutatók előtt.
Jemen keleti szélén, messze minden településtől és forgalmas úttól, a sivatag közepén található egy hatalmas, fekete lyuk. Felülről nézve olyan, mintha egy óriási szem figyelne. De ez a terület nem hiba a térképen, hanem egy különleges természeti képződmény.
Természetfeletti erőt tulajdonítanak a pokol kútjának
A kör alakú, 112 méter mély lyukat Barhout kútjának vagy a pokol kútjának is nevezik. Közelebbről megnézve teljesen érthető, miért szőttek legendákat évszázadokon át erről a vészjósló nyílásról, gonosz szellemekről és és ősi átkokról.
A tátongó mélység valóban olyan, mintha nem is erről a világról származna. A helyi hiedelmek szerint a lyuk dzsinnek börtöne, és természetfeletti erővel rendelkezik.
Úgy tartják, hogy aki a közelébe merészkedik, azt elnyeli a kút, és az ember soha nem tér vissza.
Mások úgy vélik, hogy odalent kínozzák a hitetleneket a haláluk után, sőt azt is beszélik, hogy a pokol kútja éjszaka kísérteties, megmagyarázhatatlan hangokat, sőt rejtélyes zöld fényt bocsát ki, akik pedig egyszer belekerülnek, azokat lefejezik. De a babona szerint nem is kell belemenni, már az is balszerencsét hozhat, ha beszélnek róla.
Nem ért le a kötél a 112 méteres víznyelő aljára
Bár a 30 méter átmérőjű nyílás valóban nyugtalanítóan néz ki, pár éve egy expedícióval igyekeztek eloszlatni a képződményt övező félelmeket. 2021 szeptemberében az Ománi Barlangkutató Csapat (OCET) lemerészkedett a szakadék fenekére – ez volt az első dokumentált alkalom, hogy bárki elérte a mélyedés alját. Az expedíciót a jemeni geológiai hivatallal együttműködésben végezték, mert a lyuk Jemen és Omán határának közelében található.
Másfél órás felkészülés után öt barlangász ereszkedett le a lyukba. Bár a laikusok számára félelmetes egy ilyen akció, a profiknak ez egy nem túl komplikált művelet – bár távolról sem veszélytelen. Ahogy azt elmesélték, egy egyszerű leereszkedésről volt szó, és a kötél nem érintette a sziklafalat. Váratlan esemény azonban így is történt: amikor Mohammad Al-Kindi geológus és barlangász elsőként leereszkedett,
15 méterrel a barlang aljától derült ki, hogy nem elég hosszú a kötél.
Szerencsére volt nála rádiós adó-vevő, és szólt a társainak, hogy küldjenek le neki egy hosszabb kötelet.
Dzsinnek helyett különleges ökoszisztémát találtak
Odalent aztán feltárult előttük a pokol kútjának rejtélyes világa: dzsinnek és lefejezett emberek helyett egy saját kis ökoszisztémát találtak.
A kutatók négy-öt órát töltöttek a víznyelő aljának felfedezésével, és cseppkövekre, cseppkőoszlopokra, valamint barlangi gyöngyökre bukkantak.
Utóbbiak hasonlóak keletkeznek, mint a cseppkövek, csak folyó víz jelenlétében. Emellett békákat, kígyókat, gyíkokat, rovarokat és madarakat láttak odalent, továbbá víz-, talaj-, kőzet- és állati mintákat gyűjtöttek. Kiderült az is, hogy míg a víznyelő tetején lévő nyílás átmérője körülbelül 30 méter, az alján 115 méterre szélesedik ki.
A Barhout-kút eredetéről és múltjáról kevés információ áll rendelkezésre, de kialakulása valószínűleg több millió évre nyúlik vissza. Vélhetően egy föld alatti barlang összeomlásával vagy a mészkő kioldódásához köthető geológiai folyamat révén jött létre. Természetesen a kialakulásáról is vannak helyi legendák. Az egyik szerint egy ősi király arra kényszerítette a dzsinneket, hogy vájják ki a kutat, hogy ott rejthesse el a kincseit.
A kutatók azt remélik, hogy az expedícióval sikerül valamennyire eloszlatni a pokol kútját övező babonás félelmeket. Köztük azt a hiedelmet is, hogy a mélyben lévő víz is a gonosz erőkhöz tartozik. A barlangászok tiszta édesvizet találtak odalenn, sőt ittak is belőle, és semmi bajuk nem lett.
Van még a Földön hasonló hely, a pokol kapujának elnevezett képződmény 50 éve ideje lángol és parázslik.
