A Hévízi-tó mélyén eddig ismeretlen, hivatalosan nem dokumentált barlangbejáratokat azonosítottak a szakemberek.
A New Mexico-i Carlsbad Caverns Nemzeti Park mélyén, a sivatagi kanyonok alatti barlangokban olyan élőlényeket fedeztek fel a kutatók, amelyek alapjaiban írhatják át a biológiáról alkotott eddigi ismereteinket. A felfedezés még az űrkutatás területén is alkalmazható hasznos információkkal látta el a kutatókat.
A Földközi-tenger partján egy olyan barlangrendszert tártak fel a kutatók, amely elképesztő részletekkel szolgált arról, hogyan is éltek egykor a neandervölgyiek.
Több alkalommal hónapokot töltött a föld alatt egy francia barlangkutató, Michel Siffre, hogy tanulmányozza az elzártság és a magány hatását az emberre, valamint az időérzékelés változását ilyen extrém körülmények között. Tudta nélkül ő fektette le a kronobiológia alapjait.
Évszázadok óta úgy tartják, hogy a pokol kútjának nevezett jemeni víznyelő dzsinnek és gonosz erők lakhelye, de a mélyben egészen más világ tárult fel a kutatók előtt.
Az utóbbi években világszerte egyre több milliárdos kezdett föld alatti bunkerek építésébe – és nem csupán kényelmi okokból. Ezeket a luxusmenedékeket gyakran „milliárdosok barlangjainak” nevezik, hiszen a céljuk az, hogy tulajdonosaik túléljék a világvégét: háborút, járványt, gazdasági összeomlást vagy akár a klímakatasztrófát. A jelenség már nem is titkolt: a világ leggazdagabbjai nyíltan készülnek a legrosszabbra.
Ha a világ legmélyebb pontjára gondolunk, legtöbbünknek a Mariana-árok jut eszébe. Kevesen tudják azonban, hogy létezik egy ember által vájt lyuk, amely mélyebbre hatolt a Földbe, mint az óceánok legmélyebb árkai: ez a Kola-félszigeten található szupermély fúrás, a Kola Superdeep Borehole.
Noha megannyi barlang szerepel a világ kulturális örökségei között, 1995-ig természeti értékként csak egy szlovéniai és egy egyesült államokbeli került fel az UNESCO listájára. Harmadikként pedig jött az aggteleki.
Két éve él barlangban egy férfi, miután egy földrengésben elveszítette az otthonát. Mint mondja, már nem is tudná elképzelni, hogy egy házban lakjon.
A Kanári-szigetek festői tájai mögött egy kevésbé ismert jelenség húzódik meg: a szigeteken élők egy része barlanglakásokban találta meg otthonát. A turizmus fellendülése és az ingatlanárak emelkedése miatt sokan választják ezt az alternatív életformát, amely nemcsak a helyiek, hanem külföldi közösségek, például magyar fiatalok körében is népszerűvé vált.
Az emberek csupán tíz percig bírják a mexikói Chihuahua állambeli kristálybarlangban, amely sziklaüreg 300 méterrel a földfelszín alatt található. A Sixtus-kápolnaként is emlegetett hely tele van óriási gipszkristályokkal.
Noha roppant különleges, a Ragyogó koponyák barlangját meglepően sokáig nem fedezték föl: mindössze 1994-ben találtak rá Honduras legősibb, temetkezésre használt sziklaüregére, amely máig sok titkot rejt.
