A turisták miatt a helyi lakosok kénytelenek barlangokban élni

Olvasási idő kb. 5 perc

A Kanári-szigetek festői tájai mögött egy kevésbé ismert jelenség húzódik meg: a szigeteken élők egy része barlanglakásokban találta meg otthonát. A turizmus fellendülése és az ingatlanárak emelkedése miatt sokan választják ezt az alternatív életformát, amely nemcsak a helyiek, hanem külföldi közösségek, például magyar fiatalok körében is népszerűvé vált.

A Kanári-szigeteken, különösen Gran Canaria és Tenerife szigetein, a barlanglakások hagyománya évszázadokra nyúlik vissza. Az őslakos guancsok eredetileg menedékként használták ezeket a természetes képződményeket, melyek védelmet nyújtottak az időjárás viszontagságai ellen. Idővel ezek a barlangok lakóhelyekké alakultak, és ma is sokan alkalmazzák otthonukként, alkalmazkodva a modern kor igényeihez. A barlanglakások építése és kialakítása változatos. A legegyszerűbb formákban csak egy sziklába vájt üreg található, míg a fejlettebbek kőből faragott falakkal, mennyezettel és akár fa- vagy kőajtókkal is rendelkeznek. Napjainkban sok ilyen lakás modern kényelmi eszközökkel van felszerelve, mint például az áram, a folyóvíz és az internet-hozzáférés, miközben megőrzik eredeti jellegüket és bájukat.

A turizmus hatásai az ingatlanpiacra

A Kanári-szigetek az elmúlt évtizedekben a turizmus egyik kedvelt célpontjává váltak, ami jelentős gazdasági fellendülést hozott a térségnek. Azonban a megnövekedett kereslet az ingatlanárak emelkedéséhez vezetett, különösen a népszerű üdülőövezetekben. Ennek következtében sok helyi lakos és bevándorló alternatív lakhatási megoldásokat keresett, és a barlanglakások újra előtérbe kerültek mint megfizethető és fenntartható otthonok. A Kanári-szigeteken található barlanglakások széles skálán mozognak az egyszerű, nomád életformát kínáló üregektől a teljesen modernizált, kényelmes otthonokig. A lakások kialakítása nagyban függ attól, hogy mennyi erőforrás és fejlesztés állt rendelkezésre, valamint attól, hogy az ott élők milyen életmódot folytatnak. 

A turizmus negatív hatásai az elmúlt években több európai országban is lakhatási problémákat okoztak a helyieknek
Fotó: Milos Bicanski / Getty Images Hungary

Sziklafalaktól a luxusig

A legegyszerűbb barlanglakások alig módosított természetes üregek, amelyeket a lakók saját kezűleg tettek lakhatóvá. Ezekben a helyiségekben gyakran meghagyják az eredeti sziklafalakat, így a természetes kőfelületek nyersen láthatók maradnak. A berendezésük is minimális: matracokkal, raklapbútorokkal vagy egyszerű, újrahasznosított tárgyakkal oldják meg az alvó- és életteret. Az ilyen barlangokban általában nincs vezetékes víz vagy elektromos áram, ezért a lakók alternatív megoldásokhoz folyamodnak. Esővizet gyűjtenek, vagy hordókban tárolják a vizet, míg világításra napelemeket, elemlámpákat vagy egyszerű gyertyákat használnak.

Ezek az egyszerű barlanglakások gyakran a szabadabb, nomád életmódot kereső embereket vonzzák, akik számára a természet közelsége és az önfenntartó életmód a legfontosabb szempont. 

A turizmus hosszú távú hatásai továbbra is vitatottak, és világszerte keresik a fenntartható megoldásokat a helyi lakosok érdekében
Fotó: Stefano Mazzola / Getty Images Hungary

Azonban találhatunk olyan barlanglakásokat is, amelyeket részben modernizáltak, hogy kényelmesebb életkörülményeket biztosítsanak. Ezekben az otthonokban a sziklafalakat gyakran levakolják vagy lefestik, hogy világosabb, barátságosabb hangulatot teremtsenek. Egyes esetekben már található bennük alapvető infrastruktúra, például napelemekkel biztosított elektromos áram, valamint esővízgyűjtő rendszerek vagy egy kis konyhai gáztűzhely. Az ilyen félmodern barlanglakások a természetközeli életmódot preferáló lakóknak nyújtanak megoldást, akik nem akarnak teljesen lemondani a modern élet kényelméről, de mégis távol akarnak maradni a városoktól.

A félmodern barlanglakások természetközeli hangulatot sugároznak
Fotó: picture alliance / Getty Images Hungary

A barlanglakások fejlődésének másik véglete a teljesen modernizált otthonok kategóriája, ahol a barlangokba vezetékes vizet és elektromos áramot is bevezettek, valamint minden kényelmi funkcióval felszerelték őket. Az ilyen lakásokban a falakat letisztult, világos festéssel vagy burkolatokkal látják el, a helyiségeket spotlámpákkal világítják meg, és modern konyhai berendezések, például hűtőszekrény, elektromos főzőlap és mosogatógép is megtalálható bennük. A fürdőszobák is teljes komfortot nyújtanak, káddal vagy zuhanyzóval és modern vízvezeték-rendszerekkel.

Mivel sok barlanglakás hegyoldalakban helyezkedik el, gyakran panorámás teraszokat is kialakítanak a bejáratoknál, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az óceánra vagy a vulkanikus tájra. Az ilyen luxusbarlanglakások gyakran turisták számára fenntartott Airbnb-szállásokként működnek, vagy nyaralóként szolgálnak azok számára, akik egyedi és különleges lakhatási élményt keresnek.

@guaripetacamper Casa Cueva Tenerife🇮🇨🏠⛰#tenerife #canarias #canariascheck #viviendavacacional #paraiso #canaryislands ♬ Mi Paraíso - El Vega Life

Amikor a turizmus kiszorítja a helyieket

A Kanári-szigeteken tapasztalható barlanglakás-jelenség nem egyedi eset: világszerte számos régió küzd azzal, hogy

Idézőjel ikon

a turizmus növekedése miatt a helyi lakosok kiszorulnak saját városaikból, és alternatív lakhatási megoldásokat keresnek.

Barcelona az egyik legnépszerűbb európai úti cél, de a rövid távú lakáskiadás robbanásszerű növekedése miatt sok helyi lakosnak el kellett hagynia otthonát. Az ingatlanárak és bérleti díjak drasztikusan megemelkedtek, míg a városközpontban egyre kevesebb hosszú távra kiadó lakás maradt elérhető. Emiatt sok helyi a peremkerületekbe vagy akár más városokba kényszerült.

Velence meseszerű városa szintén a túlzott mértékű turizmus áldozatává vált. Az egykor virágzó lakónegyedek ma már főként szállodák és turistáknak kiadott apartmanok helyszínei. A folyamatos áremelkedés miatt az állandó lakosság száma csökken, és egyre többen kényszerülnek a szárazföldi Mestre városába költözni, mivel a történelmi központban élni szinte lehetetlenné vált.

Számos európai régió küzd a turizmus megállíthatatlan növekedésével, ami miatt a helyi lakosok kiszorulnak saját városaikból
Fotó: Stefano Mazzola / Getty Images Hungary

Bali híres paradicsomi strandjairól és spirituális közösségeiről, de az utóbbi évtizedekben egyre több külföldi befektető vásárolt földeket és ingatlanokat. Ennek következményeként a helyi lakosok egy része elvesztette hagyományos földjeit, és olcsóbb, kevésbé fejlett régiókba kellett költöznie. A bérleti díjak megfizethetetlenek lettek a helyiek számára, miközben a luxusvillák és üdülők tovább növelik a sziget ingatlanpiacának torzulását. 

A barlanglakások kulturális és ökológiai jelentősége

A gyakran kényszerűségből kialakított barlanglakások nemcsak történelmi és kulturális szempontból fontosak, hanem ökológiai előnyökkel is járnak. A sziklába vájt otthonok természetes szigetelést biztosítanak, így energiatakarékosabbak, mint a hagyományos épületek. Emellett a barlanglakások építése kevesebb környezeti terheléssel jár, mivel nem igényelnek nagy mennyiségű építőanyagot. Összességében a Kanári-szigetek barlanglakásai egyedülálló példái annak, hogyan lehet a múlt hagyományait ötvözni a modern életmóddal, miközben fenntartható és megfizethető lakhatási megoldásokat kínálnak. A magyar közösségek jelenléte pedig tovább színesíti ezt a különleges kultúrát, bemutatva az emberi találékonyság és alkalmazkodóképesség lenyűgöző példáit.

A jövő kilátásai

A barlanglakások iránti érdeklődés továbbra is fennáll, különösen azok körében, akik alternatív és fenntartható életmódot keresnek. A Kanári-szigetek példája jól mutatja, hogy a hagyományos építészeti megoldások és a modern igények összehangolhatók, így biztosítva kényelmes és környezetbarát lakhatást. A helyi hatóságok és közösségek együttműködése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy ezek a különleges otthonok megőrizhetők és továbbfejleszthetők legyenek a jövő generációi számára is.

Ha kíváncsi vagy rá, hogyan is éltek a budapestiek barlanglakásokban, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.

Önidő

Ilyen ruhát még nem láttál: Sármán Nóra hétkilós estélyit alkotott LEGO-kockákból

Sármán Nóra egy olyan különleges ruhát alkotott meg, amelynek látványos díszítését több ezer LEGO-elem adja. Az egyedi kreációhoz összesen mintegy 12 ezer alkatrészt használtak fel, a ruhára pedig közel 800 virág került fel kézzel, egyenként rögzítve. A romantikus hangulatú, tavaszi rétet idéző darab egyszerre hat szoborszerű műalkotásként és valódi couture ruhaként.