Milliárdosok barlangjának nevezik az ilyen helyeket: ijesztő, miért épülnek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az utóbbi években világszerte egyre több milliárdos kezdett föld alatti bunkerek építésébe – és nem csupán kényelmi okokból. Ezeket a luxusmenedékeket gyakran „milliárdosok barlangjainak” nevezik, hiszen a céljuk az, hogy tulajdonosaik túléljék a világvégét: háborút, járványt, gazdasági összeomlást vagy akár a klímakatasztrófát. A jelenség már nem is titkolt: a világ leggazdagabbjai nyíltan készülnek a legrosszabbra.

A legfejlettebb bunkerek közül több Új-Zélandon, az Egyesült Államokban és Svájcban épül, gyakran teljesen önellátó rendszerekkel. Ezek az óriási föld alatti komplexumok nem egyszerű óvóhelyek, hanem luxusvillák a föld mélyén: medencével, edzőteremmel, borospincével és saját energiatermelő egységgel.

Így épülnek a milliárdosok bunkerei

A legtöbb helyen a felszínről semmi nem látszik, a bejárat gyakran álpadló vagy garázsajtó mögé van rejtve. A megrendelők között számos technológiai vállalatvezető, befektető és híresség is szerepel. A közös bennük az, hogy

Idézőjel ikon

mindannyian a társadalmi vagy környezeti összeomlástól tartanak – és abban bíznak, hogy ha eljön a vég, a vagyonuk és a technológia megmentheti őket.

Egyesek a mesterséges intelligencia elszabadulásától félnek, mások a politikai instabilitástól vagy a gazdasági rendszer összeomlásától.

A bunkerek népszerűsége egyre nő a leggazdagabbak körében, egyre többen építenek ilyeneket
Fotó: Wang Yukun / Getty Images Hungary

Nem a túlélés számít

A kritikusok szerint azonban ezek a bunkerek nem a túlélésről, hanem a kiváltságok konzerválásáról szólnak. Miközben a világ nagy része a mindennapi megélhetésért küzd, a szupergazdagok már a civilizáció utáni életre készülnek. Több szakértő arra figyelmeztet, hogy

Idézőjel ikon

ez a hozzáállás csak tovább mélyíti a társadalmi szakadékot, hiszen a túlélésre való felkészülés is a pénz kérdésévé vált.

A „milliárdosok barlangjai” így egyszerre szimbolizálják a modern félelmeket és a vagyon torz eloszlását. Bár ezek a helyek papíron a biztonságot szolgálják, valójában azt üzenik: a világ leggazdagabbjai már nem hisznek abban, hogy a felszínen meg lehetne menteni a jövőt. 

Ha kíváncsi vagy rá, melyik országban ásnak el a saját kertjükben egyre többen atombunker-kapszulát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.