Milliárdosok barlangjának nevezik az ilyen helyeket: ijesztő, miért épülnek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az utóbbi években világszerte egyre több milliárdos kezdett föld alatti bunkerek építésébe – és nem csupán kényelmi okokból. Ezeket a luxusmenedékeket gyakran „milliárdosok barlangjainak” nevezik, hiszen a céljuk az, hogy tulajdonosaik túléljék a világvégét: háborút, járványt, gazdasági összeomlást vagy akár a klímakatasztrófát. A jelenség már nem is titkolt: a világ leggazdagabbjai nyíltan készülnek a legrosszabbra.

A legfejlettebb bunkerek közül több Új-Zélandon, az Egyesült Államokban és Svájcban épül, gyakran teljesen önellátó rendszerekkel. Ezek az óriási föld alatti komplexumok nem egyszerű óvóhelyek, hanem luxusvillák a föld mélyén: medencével, edzőteremmel, borospincével és saját energiatermelő egységgel.

Így épülnek a milliárdosok bunkerei

A legtöbb helyen a felszínről semmi nem látszik, a bejárat gyakran álpadló vagy garázsajtó mögé van rejtve. A megrendelők között számos technológiai vállalatvezető, befektető és híresség is szerepel. A közös bennük az, hogy

Idézőjel ikon

mindannyian a társadalmi vagy környezeti összeomlástól tartanak – és abban bíznak, hogy ha eljön a vég, a vagyonuk és a technológia megmentheti őket.

Egyesek a mesterséges intelligencia elszabadulásától félnek, mások a politikai instabilitástól vagy a gazdasági rendszer összeomlásától.

A bunkerek népszerűsége egyre nő a leggazdagabbak körében, egyre többen építenek ilyeneket
Fotó: Wang Yukun / Getty Images Hungary

Nem a túlélés számít

A kritikusok szerint azonban ezek a bunkerek nem a túlélésről, hanem a kiváltságok konzerválásáról szólnak. Miközben a világ nagy része a mindennapi megélhetésért küzd, a szupergazdagok már a civilizáció utáni életre készülnek. Több szakértő arra figyelmeztet, hogy

Idézőjel ikon

ez a hozzáállás csak tovább mélyíti a társadalmi szakadékot, hiszen a túlélésre való felkészülés is a pénz kérdésévé vált.

A „milliárdosok barlangjai” így egyszerre szimbolizálják a modern félelmeket és a vagyon torz eloszlását. Bár ezek a helyek papíron a biztonságot szolgálják, valójában azt üzenik: a világ leggazdagabbjai már nem hisznek abban, hogy a felszínen meg lehetne menteni a jövőt. 

Ha kíváncsi vagy rá, melyik országban ásnak el a saját kertjükben egyre többen atombunker-kapszulát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.