Kevesen tudják, de létezik Régi-Zéland is: itt van

Olvasási idő kb. 2 perc

Az első nyugati felfedező, aki elérte Új-Zéland partjait, a holland Abel Tasman volt az 1640-es években.

És ha van Új-Zéland, akkor kell, hogy legyen Régi-Zéland is – amely valójában Hollandiában, a tenger mellé települt Zeeland tartomány – írja a Mental Floss. Róla kapta a nevét a sziget. 

Miért lett Új-Zélandnak ez a neve?

A történelem érdekessége, hogy amikor Abel Tasman 1642-ben először látta meg Új-Zéland partjait, tévesen azt hitte, hogy egy Dél-Amerikához közeli szigethez ért. A félreértést később holland térképészek tisztázták: Hendrik Brouwer és Joan Blaeu mutattak rá, hogy ezek az addig ismeretlen szigetek nem kapcsolódnak a kontinenshez.

Hollandia egyik "régi" Zeeland kikötője
Fotó: Ekhi-Eder / 500px / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

Blaeu aztán a hollandiai Zeeland tartományról nevezte el a vidéket Nieuw Zeelandnak.

Az angolosított „New Zealand” elnevezés már James Cook brit felfedező nevéhez köthető, aki az 1770-es években háromszor is járt a szigeteken. Cook részletesen feltérképezte a partvonalat, és így a név végleg bekerült a térképekbe.

Az eredeti Zeeland Hollandiában található, az ország legnyugatibb része, amely szigetekből és félszigetekből áll, „tengerföld” nevét is innen kapta. A tenger évszázadokon át próbára tette a tartományt árvizekkel és viharokkal, ugyanakkor a lakosok éppen a vízből éltek meg, hiszen halászatból és hajózásból szereztek jövedelmet.

Miközben ma az emberek többsége Új-Zélandot a Haka tánccal, a maorikkal vagy a Gyűrűk Ura filmek látványvilágával köti össze, a név maga egy holland tartományra utal. „Régi” Zéland ma is létezik, csak épp sokkal közelebb van, mint gondolnánk – Európa nyugati partjainál.

Tudtad? Egy hegyet Új-Zélandon emberi jogokkal ruháztak fel. Azt remélik, így a turisták nagyobb tisztelettel bánnak majd vele. Olvasd el a következő cikkünket is, amiben elmeséljük hogyan történt a parlamenti szavazás.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.