Ő most a legintelligensebb ember a világon: Einstennél is magasabb az IQ-ja

Olvasási idő kb. 2 perc

Hajlamosak vagyunk nagy jelentőséget tulajdonítani az IQ-nak, sokszor úgy véljük, aki magas értékkel rendelketik e téren, az igazán okos. Él ma olyan ember, akinél ez a hányados magasabb, mint Einsteiné lehetett, de vajon milyen következtetéseket vonhatunk le ebből?

Az intelligencia-hányados (IQ) egy személy értelmi képességeinek szintjét méri, amit szabványosított tesztekkel állapítanak meg. Ezek a tesztek többek között a memória, a logikai gondolkodás és a problémamegoldás terén mérik az emberek teljesítményét. Az átlagos IQ 100 körül mozog, ehhez viszonyítják az egyéni pontszámokat. 85 alatt alacsonynak, 130 fölött pedig kimagaslónak számít az eredmény – utóbbi mindössze a népesség 2%-át teszi ki. Ennek alapján Einstein ugyan okasabb volt, mint az átlag, de messze nem ő vezeti a listát. 

Az IQ-teszteket érdemes fenntartással kezelni

A Frontiers in Systems Neuroscience tanulmánya szerint az intelligenciatesztek eredményeit gyakran félreértelmezik, és nem ritkán vissza is élnek velük.

Fontos tudni, hogy az IQ nem pontos mértékegység – tehát egy 130-as IQ-val rendelkező ember nem 30 százalékkal okosabb annál, akinek 100 az IQ-ja.

Ráadásul az évtizedek alatt a tesztelési módszerek is változtak, így a régi és az új eredmények nehezen összevethetőek.

Elméletben az IQ-nak nincs felső határa, bár a 200 pontot szokták „elméleti csúcsnak” tekinteni, néhány ember ennél is magasabb eredményt ért el.

Kié jelenleg a világ legmagasabb IQ-ja?

A világ jelenlegi legokosabb emberének a kínai származású matematikust, Terence Tao-t tartják, akinek IQ-ja 225 és 230 közé tehető. A legfiatalabb UCLA-professzor már kilencévesen egyetemi szintű matematikát tanult, 16 évesen pedig a Princetonon kezdte meg doktori tanulmányait. Azóta 18 könyvet és több mint 300 tudományos cikket írt, és 2021-től Joe Biden tudományos tanácsadó testületének tagja.

Ki a valaha élt legokosabb ember?

Ezt szinte lehetetlen pontosan megmondani. Számos zseniális gondolkodó élt már az IQ-tesztek bevezetése előtt is, így csak feltételezésekre hagyatkozhatunk.

William James Sidis például sokak szerint a valaha élt legintelligensebb ember volt: 18 hónaposan újságot olvasott, 11 évesen felvették a Harvardra, és 16 évesen végzett. Már fiatal korában a kozmológiáról és a termodinamika törvényeiről írt tanulmányokat. Egyes források szerint IQ-ja 250 és 300 között lehetett – bár ezt a tudósok később megkérdőjelezték.

Ada Lovelace – a világ első programozója – szintén az emberi zsenialitás egyik szimbolikus alakja. Az Analitikus Géphez írt jegyzeteivel gyakorlatilag megalkotta az első számítógépes programot.

És mi a helyzet Einsteinnel?

Albert Einstein neve szinte eggyé vált a zsenialitással, ám a híres fizikus idején még nem léteztek IQ-tesztek, így az ő pontszáma (kb. 160) csak becslés – és valószínűleg alacsonyabb volt, mint azt a legtöbben gondolnák.

Ha kíváncsi vagy, Albert Einstein személyiségjegyeire is, olvasd el ezt a cikkünket!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Vígh Anna
Vígh Anna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?