Negyedszázados lett a Wikipedia, az az online enciklopédia, amely önkéntesek millióinak együttműködésével formálta át az információhoz való hozzáférést. Tagadhatatlan, hogy 25 év alatt ez lett a világ egyik legnagyobb közös tudásgyűjteménye.
Hajlamosak vagyunk nagy jelentőséget tulajdonítani az IQ-nak, sokszor úgy véljük, aki magas értékkel rendelketik e téren, az igazán okos. Él ma olyan ember, akinél ez a hányados magasabb, mint Einsteiné lehetett, de vajon milyen következtetéseket vonhatunk le ebből?
Az okosórák és fitneszkarperecek mára szinte mindennapjaink részévé váltak: lépéseinket számolják, pulzusunkat mérik, sőt, alvásunk minőségét is figyelik. De vajon mennyire megbízhatóak ezek az eszközök? Valóban pontosan tükrözik egészségi állapotunkat, vagy csak színes grafikonokat nyújtanak számunkra?
Akár limonádét készítesz magadnak a legnagyobb nyári melegben, akár a lakást fűtöd be télen, de ha telefonálsz vagy autót vezetsz, akkor is a fizika törvényeinek megfelelően mennek végbe a folyamatok és a változások. Meglehet, hogy amikor az iskolában a súrlódásról, a hő keletkezéséről vagy a mozgásformákról tanultál, meg sem fordult a fejedben, hogy ezek hogyan hatnak a mindennapi életedre.
Kémiai folyamatok nélkül elképzelhetetlen a világ, és ezzel együtt a mindennapi életünk is. A gyógyszer, amit beveszünk, a mosószer, amivel tisztára mossuk a ruhákat, az ecetes öntet a salátán mind-mind valamilyen kémiai folyamat eredményei. De vajon emlékszünk még arra, milyen törvényszerűségek, milyen szabályok érvényesek rájuk?
Sok mindent köszönhetünk a nőknek, akik nemcsak feleségként és családanyaként, hanem sokszor feltalálóként is jeleskedtek már a történelem során. Több, nők által kifejlesztett tudományos szabadalom emberek millióinak életét mentette már meg, vagy tette könnyebbé, jobbá az életét.
A használható tudás sokszor egészen más, mint amit az iskolákban a fejünkbe vernek: az integrálszámítás vagy az Árpád-házi királyok felsorolása egészen a dolgozatig vagy a vizsgáig fontos, egy munkahelyre belépve azonban már nem a lexikai tudás lesz az, ami a sikerhez vezet.
A Micimackót, a Boci, boci tarkát és a Süss fel, napot szinte mindenki tudja, és jó esetben a legtöbb gyerekdalt egy életre az emlékezetünkbe véssük. Az óvodás és kisiskolás éveink után újra előkerül, ha gyermekeink, majd amikor unokáink születnek. Te mikor és melyik gyerekdalt énekelted utoljára? Vajon tudnád még folytatni a népszerű énekeket?
Pest, Buda és Óbuda egyesítésével 1873 őszén jött létre a ma ismert Budapest elődje, amely akkor még csak 10 kerületet számlált. Az I., II., és III. kerületek a budai oldalon terültek el, míg a maradék 7 Pestet erősítette. Ennek az egyesítésnek az emlékére november 17-e azóta is a főváros napja. De mit lehet még tudni a ma 23 kerülettel rendelkező, azóta kissé felduzzadt fővárosunk főbb részeiről?
Az öreg kontinens sok mindent látott már, de vajon mi mennyit láttunk már belőle? Mennyire járunk nyitott szemmel és mit tudunk saját kis földrészünkről: képben vagyunk, hány ország terül el rajta? Melyik országban van a legészakibb pontja? Vajon melyik a legnépesebb nemzet? És a legkisebb ország? Ugye hogy nem is mindig olyan egyértelmű a válasz?
Tudjuk, hogy a megyeszékhelyek ismerete általános iskolai tananyag, de valljuk be, néha az alapvető műveltségünkbe tartozó dolgok is hajlamosak megkopni idővel. Lehet, hogy azt hiszed, hogy ha akkor megtanultad ezeket a megyéket és a hozzájuk tartozó fővárosokat, akkor azokat örökké tudni fogod, de tesztünkből ténylegesen kiderül, mennyire fakult meg tudásod a megyéket illetően.
Hogyan váltak az amerikai egyetemek a világ vezető oktatási intézményeivé? Mi a sikerük titka? Erre kerestük a választ, és érdekes dolgokra bukkantunk. Amerika „jókor volt jó helyen”.
