Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Negyedszázados lett a Wikipedia, az az online enciklopédia, amely önkéntesek millióinak együttműködésével formálta át az információhoz való hozzáférést. Tagadhatatlan, hogy 25 év alatt ez lett a világ egyik legnagyobb közös tudásgyűjteménye.
Az enciklopédia több száz nyelven, több tízmillió szócikkel vált a mindennapi tájékozódás eszközévé.
25 éves, és sok kérdésre van válasza
A Wikipediát 2001-ben Jimmy Wales és Larry Sanger hozta létre. Eredeti céljuk nem egy teljesen szabadon szerkeszthető tudástár megalkotása volt, hanem egy szakértők által ellenőrzött online enciklopédia létrehozása. Az oldal végül a Nupedia nevű projekt kísérőjeként indult el, eredetileg annak gyorsabb, kísérleti mellékszálaként.
A szócikkeket korábban kizárólag szakértők szerkesztették, ennek azonban a nyilvánvaló előnyei mellett komoly hátrányai is voltak, többek között a lassú sebesség. Márpedig ez a fajta tartalomkészítés nehezen tudta tartani a lépést a felgyorsult információáramlással. A Nupedia is ezzel a problémával küzdött: bár magas minőségre törekedett, a hagyományos enciklopédia-szerkesztési elvek miatt rendkívül lassan bővült.
Egy enciklopédia összeállítása egyébként is rendkívül időigényes folyamat: miután a szakértők elérhetősége is korlátozott volt, nemritkán éveket vett igénybe egy-egy ismeretterjesztő kötet elkészítése.
Enciklopédia, szakértők nélkül
A Wikipedia úttörő ötlet volt, amelynek sikerében kevesen hittek. Egy olyan, bárki által szerkeszthető ismerettömegről van szó, amely a hagyományos enciklopédiákkal kel versenyre, sőt, igyekszik kiváltani azokat. Szabályokra persze itt is szükség volt, ezek azonban nem merev előírások, sokkal inkább irányelvek – működését öt alappillér határozza meg:
- a Wikipedia egy enciklopédia,
- tartalma semleges nézőpontból készül,
- ingyenes, így bárki használhatja, szerkesztheti és terjesztheti,
- a szerkesztőknek tisztelettel és udvariasan kell bánniuk egymással
- a Wikipediának nincsenek szigorú szabályai.
Egy szabadon szerkeszthető oldalon természetesen előfordulhat, hogy a különböző véleményen lévők többször is átírják ugyanazt a tartalmat. Az oldalt ezt egy hasznos elvvel kezeli, amely szerint
minden módosítás visszakövethető az előzményekben.
Egy álhír kapcsán szigorítottak
2005-ben egy, a John Seigenthaler újságíróval kapcsolatos álhírhez kötődö, kínos incidens miatt a szerkesztők önként szigorították az információk ellenőrizhetőségét és a hivatkozásokat, valamint feltételekhez kötötték egyes tartalmak szerkesztését. Az történt ugyanis, hogy egy anonim szerkesztő hamis információkat tett közzé az újságíró Wikipedia-életrajzában, amely több hónapig látható maradt az oldalon. Noha a hamis részleteket később Seigenthaler barátja és más szerkesztők javították, az eset óriási médiavisszhangot kapott. Az ügy által kiváltott kritikák kapcsán, a szigorítást követően, az életrajzokat vizsgálva a Nature folyóirat összehasonlító vizsgálata azonban azt állapította meg, hogy
nincs több hiba a Wikipedián, mint a hagyományos enciklopédiákban.
Az AI és a Wikipedia
Sokakban merül fel a kérdés, hogy lehet-e jövője egy ilyen tartalmat kínáló honlapnak a mesterséges intelligencia korában. A válasz egyértelműen igen.
Az AI ugyanis a már felhalmozott tudást elemzi, és ez alapján adja meg a válaszait, vagyis az ismeretek lejegyzése és rögzítése – lehetőleg gyorsan – továbbra is a tudásunk alapját fogja képezni.
Ez a tudás pedig már elképesztő méretűvé duzzadt. Persze nem minden szócikk jelent tudományos minőségű tartalmat, hiszen akár arról is olvashatunk, mit jelent az Umarell kifejezés (nyugdíjas korú férfiak, akik idejüket építkezések megfigyelésével töltik), miközben arra is választ kaphatunk, hogyan működnek az emberi idegrendszer szinapszisai.
Több mint 300 nyelven, több tízmillió szócikk – ebből magyar nyelven több mint félmillió – gondoskodik arról, hogy a tudás növekedjen és szabadon hozzáférhető maradjon, hiszen a Wikipedia használata ingyenes, a tartalom pedig szabad – ezen pedig semmi esetre sem akarnak változtatni.
Ebben a cikkünkben megismerheted azt a férfit, aki 6 millió Wikipedia-szócikket szerkesztett, mégsem kért érte semmit.
