A használható tudás sokszor egészen más, mint amit az iskolákban a fejünkbe vernek: az integrálszámítás vagy az Árpád-házi királyok felsorolása egészen a dolgozatig vagy a vizsgáig fontos, egy munkahelyre belépve azonban már nem a lexikai tudás lesz az, ami a sikerhez vezet.
Az oktatás túlmutat az iskolarendszeren: a jelen és a jövő munkavállalóinak sikeressége sokszor soft skilleken múlik, amelyek elsajátításában nagy szerepük lehet az oktatási szférán kívüli szereplőknek. Olyannyira, hogy szakemberek szerint gyakorlatilag elképzelhetetlen az, hogy a felsőoktatási intézményekből a munkakörökbe és a cégkultúrába azonnal beilleszkedni képes fiatal szakemberek kerüljenek ki. Hogyan lesz akkor egy diákból eredményes – és elégedett – dolgozó?
Ezt nem az iskola tanítja
A kérdés nem költői: vannak olyan képességek, készségek, amelyek tanulhatók, gyakorolhatók és kifejleszthetők, ezek segítségével pedig közelebb kerülhetünk ahhoz a munkavállalóhoz, amelyre a cégek vágynak. Ezek már csak azért is fontosak, mert
a világ sokkal gyorsabban változik annál, amit az iskolarendszer követni képes,
mondta el Nagy György, a Sigma Technology Magyarország Kft. vezérigazgatója azon a kerekasztal-beszélgetésen, melynek célja az volt, hogy civil, oktatási és vállalati oldalról is körbejárja, mit kell a jövő munkavállalójának tudnia. Leküzdendő akadályok vannak bőven: egyelőre az informatika területén például a szakemberhiányból kifolyólag minél több diplomást kellene a rendszernek kitermelnie, amely jelenleg frontális oktatással működik csak – a valóban minőségi munkavállalókat azonban projektalapon lehet képezni.
A beszélgetés során körvonalazódott a felismerés, mely szerint egészen máshol kell keresni azokat a képességeket, amelyek sikeressé tehetnek minket a munka világában, mint amit jelenleg az iskolarendszer fejleszteni képes. A jó hír az, hogy valójában sokkal hétköznapibb készségekre van szükség a boldoguláshoz, mint hinnéd!
Ez a valóban használható tudás
A következő képességek, készségek és tulajdonságok azok, amelyek segíthetnek abban, hogy te – vagy akár gyermeked – jövőbiztos, sikeres munkavállaló lehess:
- Csapatmunka – „Az életben a legnagyobb sikereket csapatban lehet elérni” – vélekedik Nagy György, ehhez eddig az alapokat meg lehet adni iskolarendszeri keretekben is. A csapatmunkához azonban szükség van egyfajta beállítódásra is, a koronavírus miatti lezárásokat követően tapasztalható is volt, hogy erre nehezebb visszaállni a magányosan eltöltött hónapokat követően.
- Gondolkodni tudás
- Figyelni tudás – „Hallgatóinkon látjuk, hogy a korábbi 90 perces odafigyelés 5 perces szünettel lehetetlen” – osztotta meg dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja. Figyelmünk fókusza egyre rövidebb, ezen pedig érdemes dolgozni.
- Kíváncsiság és bátorság – a gyerekekben még megvan ennek képessége Guzsaly Péter, a Skool partnerkapcsolati vezetője szerint. „Mindig tanulnunk kell: ez egy olyan lózung, amit lassan el sem merek mondani” – fogalmazott. Szerinte azok a 8-10 éves lányok, akikkel elkezdik a programozást, érdeklődően érkeznek, és bátran vágnak bele a feladatokba, prekoncepciók és a hibáktól való félelem nélkül.
- Nyelvtudás – bár húsz éve kevesebben beszéltek angolul, mint ma, a nyelvvizsga kötelezőségének megszűnése biztosan visszaveti majd a nyelvvizsgázók számát. Élő nyelvtudás ugyanakkor szükséges.
- Nyitottság arra, hogy még többet tanulj – ez ugyanis folyamatosan előrevisz a munkában, az életben.
Gyerekkortól kell tenni értük
A fentiek talán evidenciának tűnnek, de mégsem azok.
„Nem tudják a gyerekek és a szülők sem, hogy mit kellene tudniuk. Egészen az általános iskoláig vagy akár az óvodáig kell elmennünk”
– vélekedik Nagy György, aki szerint a fenti képességek elsajátítása teheti képessé a jelen és a következő generációt arra is, hogy a hirtelen változásokra reagálni tudjon.
„A mesterséges intelligencia fél éve nem azt jelentette, mint ma. Nem tudunk másképp felkészülni a változásokra, mint hogy kinyitunk ablakokat” – vélekedik, Guzsaly Péter pedig osztja nézetét.
„A soft skillek ma nagyon alul vannak reprezentálva az oktatási rendszerben, pedig a tanulás az egyik legnagyobb örömforrás” – mondja, hozzátéve: a náluk programozó gyerekek számára már az is meglepetés, hogy láthatják:
az iskolához képest milyen nyitott helyek azok a cégek, amelyeknél a foglalkozásokat megszervezik.
Miután a számítástechnika-termekben nem ehetnek, itt senki sem szól tájuk, ha a laptop mellett bontanak ki egy üdítőt, de az is újdonság számukra, hogy mindenki tegeződik, és egészen máshogy vannak berendezve az irodák, mint amire számítanának. Ezek az apróságok mind arra biztatják a terekben tartózkodókat, hogy egymáshoz is nyitottabban álljanak – ha ezt sikerül elérni a gyerekek generációjában is, az már nagy előrelépés.
