Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valami különös rejtőzik a lábunk alatt, amire most egyre többen vadásznak: természetes, azaz „fehér” hidrogén. Ez a színtelen, szagtalan, rendkívül könnyű gáz lehet a tiszta energia jövője, és lehet, hogy rengeteg van belőle a föld alatt.
Az emberiség már egyszer átélte az olajlázat, most pedig elérkezett a természetes hidrogén kora. Geológusok és energetikai szakértők világszerte kutatják, hol található ez az értékes anyag, amely nemcsak, hogy karbonmentes módon ég el, de háromszor annyi energiát képes tárolni, mint az olaj.
A föld mélyén keletkezik az anyag
A „fehér” vagy természetes hidrogén nem mesterségesen, hanem a föld mélyében keletkezik, amikor víz vasban gazdag kőzetekkel találkozik. Bár a legtöbb esetben ez a hidrogén elszökik a légkörbe, bizonyos geológiai körülmények között csapdába eshet, például só- vagy palarétegek alatt, így hatalmas, eddig kihasználatlan földalatti „készletekben” halmozódhat fel.
A legfrissebb amerikai kutatások szerint akár 10 billió tonnányi ilyen hidrogén is rejtőzhet a föld alatt. Ha ennek csak 2 százalékát sikerülne kitermelni, az a globális keresletet kétszáz évre kielégítené, mindezt úgy, hogy közben alig szennyezi a környezetet. Az iparág már mozgásba lendült: több mint 60 vállalat kutatja aktívan a lelőhelyeket világszerte, Ausztráliától az Egyesült Államokig, a Pireneusoktól Nyugat-Afrikáig.
A jelenlegi legjelentősebb működő lelőhely a nyugat-afrikai Mali egy kis falujában található, ahol 1987-ben egy vízkút fúrása során véletlenül felfedezték a tiszta hidrogént. Azóta a település ezzel termeli meg elektromos áramát, ez lett az első példa arra, hogy a természetes hidrogén valóban energiát adhat egy közösségnek. Bár a fehér hidrogén ígéretes, komoly kérdések is felmerülnek. A kutatók egyelőre nem tudják biztosan, hogy mennyi hidrogén nyerhető ki gazdaságosan, és vajon elég gyorsan termelődik-e újra ahhoz, hogy fenntartható legyen. Emellett a kitermelés során kiszabaduló metángáz is ronthatja a technológia klímasemlegességét, különösen, ha a lelőhely vegyes, vagyis a hidrogén mellett más gázokat is tartalmaz.
Más kutatók pedig arra figyelmeztetnek: a mélyben élő mikrobák, amelyek a hidrogénből élnek, fontos szerepet játszanak a föld biokémiai ciklusaiban, így a kitermelés ökoszisztémákra is hathat.
Ha kíváncsi vagy a városra, ahol tehéntrágyából állíják elő az energiát, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.
