Az emberiséget hajtja a kíváncsiság, mióta világ a világ. Mindig is vágytunk az ismeretlen felé, és ennek a tulajdonságunknak köszönhetően szinte az egész világot megismertük. De mi az, amit a mai napig sem sikerült?
A kíváncsiságon kívül a rohamosan fejlődő technika is a kutatók és tudósok segítségére van. Éppen ezért alig akad olyan hely a Földön, ahová még nem ért el az ember és a civilizáció "keze". Azonban most bemutatjuk a bolygónk néhány (viszonylag vagy egészen) érintetlen helyét.
Az Északi-Szentinel-sziget
Az Északi-Szentinel-sziget az Andamán-szigetcsoport tagja, és az Indiai-óceánon található Bengáli-öbölben fekszik. A szigetet egy szentineléz nevű törzs lakja. A lakók pontos lélekszáma ismeretlen, 50 és 400 fő közöttire tehető. A bizonytalanság oka, hogy a törzs tagjai nem engednek be senkit a szigetre, rendkívül agresszívan reagálnak az idegenekre. Annyit azonban sikerült kideríteni, hogy vadásznak, tudnak csónakot és fegyvereket készíteni. Ezenkívül jól bánnak az íjjal, aminek fémhegyét a sziget közelében elsüllyedt hajók maradványaiból készítik.
Az idegenekkel szembeni agresszív fellépéseik miatt az indiai hatóságok a szigetet és környezetét tiltott zónának minősítették, ahová tilos a belépés. Ennek ellenére akadt néhány vakmerő, akik megpróbáltak bejutni a szigetre. 2018-ban egy John Allan Chau nevű amerikai hittérítő indult útnak, ám soha nem tért vissza.
A Challenger-mélység
1961-ben az ember feljutott az űrbe, méghozzá Jurij Gagarin révén. A magasság már nem okoz gondot, a mélység viszont annál inkább. A Föld legmélyebb pontja a Mariana-árok, mely a Fülöp-szigetek mellett található. Mélysége 10 028 és 11 034 méter között van. Itt fedezett fel a brit HMS Challenger hajó egy újabb rejtélyes helyet, melynek a Challenger-mélység elnevezést adták. Ennek felfedezése nagyon nehéz: ekkora mélységben óriási a víz nyomása, a sötétséget pedig, ami odalent uralkodik, még a nagy teljesítményű reflektorok sem tudják bevilágítani.
1960-ban zajlott az első expedíció a mélyben. Őket követte 52 évvel később, 2012-ben a második expedíció, melyen James Cameron filmrendező is részt vett. A Deepsea Challenger hat órát töltött Föld legmélyebb pontján. Ennek köszönhetően felfedeztek 68 eddig ismeretlen halfajt.
A merülési rekordod 2019 óta egy Victor Vescovo nevű üzletember tartja 10 927 méterrel. Az öröme azonban nem volt felhőtlen: a felfedezések mellett a mélyben rengeteg szemetet talált. Ám a helyszín látogatottsága jócskán megnőtt az elmúlt években: 2019 óta 20 expedíció indult a mélybe, míg előtte évtizedekig senki nem próbálkozott vele. A merülők között több nő is felbukkant, mint Kathryn Sullvan és Vanessa O'Brien.
A teljes mélységet azonban nem sikerült bejárni, a tudósok sem tudják pontosan, mit rejt a mélység. A Challenger-mélység ugyanis nem egy pontja a Mariana-ároknak, hanem egy hatalmas völgyrendszer.
A Kangkar Pünzum
A mélység után ismét visszatérünk a magasságba, ugyanis a következő még fel nem fedezett hely egy hegy, mely a Kangkar Pünzum nevet viseli. A Himalája részét képező hegy magassága 7570 méter, amivel a legmagasabb megmászatlan csúcs. Kína és Bhután között található, a két ország között folyamatos vita tárgya, hogy kihez is tartozik. 1922-ben fedezték fel, az első expedícióra tett próbálkozások pedig az 1950-es években zajlottak. Ezek azonban meghiúsultak, mert a hegy nem volt megtalálható a megadott koordinátákon. Ez olyan legendának adott alapot, mely szerint olyankor eltűnik a tájból. A helyiek szerint a csúcs az istenek lakhelye, mások pedig ufókat véltek látni a helyen.
1983-ban a hatóságok engedélyt adtak a hegycsúcs megmászására, de egyik expedíció sem járt sikerrel. Egyesek megbetegedtek és visszafordultak, másokat az időjárás kényszerített meghátrálásra.
Tovább az ismeretlenbe
A most következő helyszínek nem teljesen felfedezetlenek az ember számára, ám nem biztos, hogy sokan ismerik ezeket a különleges helyeket a Földön.
A dél-amerikai Amazonas esőerdő sem a legkedveltebb családi nyaralások helyszíne. Ez a világ legnagyobb egybefüggő trópusi esőerdője, mely kilenc országon át terül el. Rendkívül gazdag növény- és állatvilággal büszkélkedhet, épp ezért nagyon veszélyes is. A levegő fullasztó, és a fák úgy összezárnak a fejed fölött, hogy a napfény sem szűrődik át.
A Namib-sivatag sem éppen a leglátogatottabb. Ez a bolygónk legősibb, egyben legszárazabb sivataga. A homokdűnék hegyként tornyosulnak az ember fölé, akár a 300 métert is elérhetik. Kevés a növényzete, azonban rovarok, gyíkok, kígyók előfordulnak.
Az afrikai Kongó-medence esőerdeje is sok izgalmat és titkot rejt magában. Az Amazonas után a második legnagyobb egybefüggő trópusi erdővidék. Tele van élőlényekkel, amik megmarnak vagy megharapnak, és akár 50 méternél magasabb fák is nőnek benne.
Grönland a világ legnagyobb szigete. Területének 90%-át jég borítja, annak nyomása miatt pedig a sziget belseje a tengerszint alatt fekszik 300 méterrel. Éghajlata arktikus, a nyári maximum hőmérséklet 10-18°C. Érdekessége, hogy itt a hó nem elolvad, hanem elszublimál.
Szibéria sem hemzseg az turistáktól: a hely kietlen és hideg, ám a medvék kedvelt helye, a Föld összes szárazföldjének 9%-át teszi ki. A történelem során gyakran telepítettek ki ide bűnösöket és ártatlanokat egyaránt.
Ausztrália ismert a veszélyes pókjairól és kígyóiról. A Kimberley régió a legészakibb fekvésű mind közül. Sok öböl és sziget található itt, ám pont emiatt kizárólag hajóval és helikopterrel közelíthető meg.
Ha szívesen olvasnál a Himalájáról, ebben a cikkünkben megteheted.
