A buddhista és a sintoista filozófiákban a tisztaságot, a harmóniát és a közösségi terek iránti tiszteletet komoly szentség övezi. A közösség és az egyén felelőssége ezek megteremtésében egyaránt a japán kultúra mélyen gyökeredző eleme. Ez vezetett az oszodzsi szokásának kialakításához is.
Az oszodzsi (大掃除) "nagytakarítás" annak a sajátos japán hagyománynak a neve, melynek keretében például az iskolás gyerekek a tanítás végén mindennap kitakarítják osztálytermüket. De nemcsak a padokat törlik le és a padlót söprik fel, hanem a mosdókat, a vécéket is kifogástalan tisztaságúra varázsolják együttes erővel.
Ezért Japán a legtisztább ország
A tevékenység nem büntetés és nem is akként tekintenek rá a japán iskolások. Ellenkezőleg,
számukra ez lehetőség, hogy kivegyék a részüket a közös felelősségből, illetve közben fegyelmezettséget, munkamorált és csapatszellemet tanuljanak.
A takarításra a tanítási idő befejeztével napi 15-20 perc elegendő, annál is inkább, mert abból csapatmunkában mindenki kiveszi a részét. Mindig más munkafolyamatok jutnak az egyes diákokra, hogy minden fázissal mindenki megismerkedhessen, és hogy a teljes felelősségben osztozás megvalósulhasson. Ennek érdekében gyakran a tanárok is beállnak a takarító diákok közé, ezzel is hangsúlyozva, hogy
ez nem egy hierarchikus kötelezettség, hanem egy kollektív felelősség.
Kutatások igazolják, hogy nem csak a személyes higiéniai szokások kialakítására van jó hatással a módszer, de a környezet tiszteletére és konkrétan az iskolai közeg nagyobb megbecsülésére is nevel az oszodzsi.
Ebben a cikkünkben egy másik izgalmas japán újításról is olvashatsz, aminek szintén hasznát vennénk mi is.
