Megtalálták a bibliai édenkertet: turisták százezrei tapossák földjét nap mint nap

Olvasási idő kb. 2 perc

Korábbi álláspont szerint Irakban volt az Éden, de a legfrissebb kutatás egészen máshova, Egyiptomba helyezi a Biblia legendás kertjét.

Régi térképek alapján állítja azt Konstantin Borisov mérnök-informatikus az Archaeological Discoveryben közölt munkájában, hogy a jó és rossz tudás fája nem máshol, mint a gízai nagy piramis közelében állhatott – írja a Daily Star.

A tudós szerint a Teremtés második könyvében szereplő kert valóban létezett, de nem a Tigris és Eufrátesz folyók közében, hanem a Nílustól nem olyan messze, a tömegeket vonzó piramisok környékén.

Az egyiptomi piramisok közelében volt a Biblia édenkertje
Fotó: Kitti Boonnitrod / Getty Images Hungary

A Bibliában az olvasható, hogy az édenkertből egy folyó indul, amely négy ágra válik: ezek a Gihón, a Pisón, a Tigris és az Eufrátesz. Eddig az volt a közmegegyezés, hogy mindez Mezopotámiát, azaz nagy részben a mai Irakot jelöli ki helyszínként, ám Borisov úgy véli, hogy

a Gihón a Nílus lehet más néven.

A bibliai éden turistaparadicsom lett

Elképzelése alátámasztására a 13. századi Mappa Mundi térképet is segítségül hívta, melyen a paradicsomot egy mitikus folyó, az Oceanus mellett láthatjuk. Titus Flavius Josephus történetírásait is említi, melyben a Gihón szerepel Egyiptomot átszelő folyóként – így a leírás illik a Nílusra.

A Biblia ismert fájával kapcsolatos megállapításait arra alapozza, hogy a piramis belső szerkezete egy fát idéz fel: egyenesen azt állítja, hogy a gízai nagy piramis a jó és rossz tudás fájának állít emléket. Ez azt jelenti, hogy a turisták tömege, akik a nagy piramisok miatt utaznak Egyiptomba, valójában az édenkert földjét tapossák.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.