Elmozgatták a csernobili szarkofágot: így került a helyére

Olvasási idő kb. 2 perc

A csernobili atomerőmű egykori betonszarkofágja 2006-ban már nem védett megfelelően, ezért egy újat építettek, acélból. A hatalmas és súlyos szerkezetet az erőmű mellett építették fel, majd a 4-es blokk fölé csúsztatták.

1986. április 26-án éjszaka balul sült el egy régóta tervezett biztonsági próba a ma már Csernobilinak is nevezett, akkori nevén Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben. Az ott dolgozók tudtukon kívül egy hatalmas atombombává tették az erőmű magját, ami éjjel fél kettő előtt hat perccel felrobbant. A baleset több tucatnyi ember közvetlen halálát okozta, és mai napig nem tudni, közvetve hány életért felelős. A szovjet atomenergetikai mérnökök számára kihívást jelentett, hogy miként tudják megállítani sugárzást, egy betonból készült szarkofágot építettek az érintett terület fölé. 

Az építkezés mindössze 206 napig tartott, versenyfutás volt az idővel, hiszen a terület folyamatosan sugárzott. Azt is tudták, hogy ez örökké nem tart ki. 2007. szeptember 17-én hivatalosan is bejelentették, hogy az eredetileg felépített, ám az idő múlásával egyre romló állagú, régi szarkofág helyére új, acélból készült védőlétesítmény épül.

Az alábbi videón az új csernobili szarkofág tervezési munkáit, és azt is megnézheted, miként sikerült a helyére csúsztatni:

Így mozgatták a helyére az új csernobili szarkofágot

A beruházás öt év alatt valósult meg, 505 millió dollárba került. Az új védőlétesítmény közvetlenül a régi szarkofág mellett épült fel. Megépítése az erőmű közvetlen közelében zajlott, majd 2016-ban síneken tolták az érintett blokk fölé. Ehhez a régi kéményt is el kellett bontaniuk. Amint a helyére került, megkezdték a korábbi, betonból készült fedő bontását is, mely a még mindig magas sugárzás miatt nem volt egyszerű feladat hiszen az ott keletkező, nukleáris hulladékot is kezelni kellett. Az új, acél építmény egy félkörív alakú, 257 méter széles, 105 méter magas, 150 méter hosszú félhenger, melynek súlyát 20 ezer tonnára becsülik.

Idézőjel ikon

A létesítmény tervezett élettartamát 100 évre becsülték megépítésekor.

De nem számoltak azzal, hogy háborús károkat szenvedhet. Az orosz-ukrán háború kitörése után kiemelt figyelemmel követték a térség atomerőműveinek sorsát, melyek komoly védelmet kaptak. Ennek ellenére 2025. február 13-án éjszaka egy drón eltalálta a csernobili erőmű szarkofágját, azon egy körülbelül 6 négyzetméteres lyukat ütve. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentése szerint ugyan az épület szerkezete nem károsodott, a burkolat sérülése miatt jelentős javításokra van szükség. Úgy vélik, a védőszarkofág már nem működik a tervezett módon. Egyes szakemberek szerint az egész szerkezetet el kellene távolítani, lebontani és újraépíteni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.