Elmozgatták a csernobili szarkofágot: így került a helyére

Olvasási idő kb. 2 perc

A csernobili atomerőmű egykori betonszarkofágja 2006-ban már nem védett megfelelően, ezért egy újat építettek, acélból. A hatalmas és súlyos szerkezetet az erőmű mellett építették fel, majd a 4-es blokk fölé csúsztatták.

1986. április 26-án éjszaka balul sült el egy régóta tervezett biztonsági próba a ma már Csernobilinak is nevezett, akkori nevén Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőműben. Az ott dolgozók tudtukon kívül egy hatalmas atombombává tették az erőmű magját, ami éjjel fél kettő előtt hat perccel felrobbant. A baleset több tucatnyi ember közvetlen halálát okozta, és mai napig nem tudni, közvetve hány életért felelős. A szovjet atomenergetikai mérnökök számára kihívást jelentett, hogy miként tudják megállítani sugárzást, egy betonból készült szarkofágot építettek az érintett terület fölé. 

Az építkezés mindössze 206 napig tartott, versenyfutás volt az idővel, hiszen a terület folyamatosan sugárzott. Azt is tudták, hogy ez örökké nem tart ki. 2007. szeptember 17-én hivatalosan is bejelentették, hogy az eredetileg felépített, ám az idő múlásával egyre romló állagú, régi szarkofág helyére új, acélból készült védőlétesítmény épül.

Az alábbi videón az új csernobili szarkofág tervezési munkáit, és azt is megnézheted, miként sikerült a helyére csúsztatni:

Így mozgatták a helyére az új csernobili szarkofágot

A beruházás öt év alatt valósult meg, 505 millió dollárba került. Az új védőlétesítmény közvetlenül a régi szarkofág mellett épült fel. Megépítése az erőmű közvetlen közelében zajlott, majd 2016-ban síneken tolták az érintett blokk fölé. Ehhez a régi kéményt is el kellett bontaniuk. Amint a helyére került, megkezdték a korábbi, betonból készült fedő bontását is, mely a még mindig magas sugárzás miatt nem volt egyszerű feladat hiszen az ott keletkező, nukleáris hulladékot is kezelni kellett. Az új, acél építmény egy félkörív alakú, 257 méter széles, 105 méter magas, 150 méter hosszú félhenger, melynek súlyát 20 ezer tonnára becsülik.

Idézőjel ikon

A létesítmény tervezett élettartamát 100 évre becsülték megépítésekor.

De nem számoltak azzal, hogy háborús károkat szenvedhet. Az orosz-ukrán háború kitörése után kiemelt figyelemmel követték a térség atomerőműveinek sorsát, melyek komoly védelmet kaptak. Ennek ellenére 2025. február 13-án éjszaka egy drón eltalálta a csernobili erőmű szarkofágját, azon egy körülbelül 6 négyzetméteres lyukat ütve. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentése szerint ugyan az épület szerkezete nem károsodott, a burkolat sérülése miatt jelentős javításokra van szükség. Úgy vélik, a védőszarkofág már nem működik a tervezett módon. Egyes szakemberek szerint az egész szerkezetet el kellene távolítani, lebontani és újraépíteni.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha 48 órán át nem alszol

Az alvás kiemelt jelentőségű a test és az elme megfelelő működésében – ezért, ha nem alszunk eleget, annak mind mentális, mind fizikai értelemben súlyos következményei lehetnek. Az alváshiány hatásai egy kiadós alvással jellemzően korrigálhatók.

Testem

Így pihennek a tengerészgyalogosok: 8 perc alatt felfrissülnek

Egy tengerészgyalogos katona 8 perces frissítő módszere vírusvideóként terjedt el. Lényege, hogy a lábakat magasba emelve szunyókálunk egy igen rövid ideig, mely elvileg felfrissíti az elménket. Az ilyen pihenés azonban nem mindenkinél működik ugyanúgy.

Édes otthon

Így takarítsd allergiaszezonban az otthonod

Allergiaszezonban nemcsak a kinti pollenek okozhatnak panaszt. Sok irritáló anyagot mi magunk viszünk be a lakásba a ruhánkon, a hajunkon vagy akár a cipőnkön. Néhány egyszerű szokással azonban csökkenthető a por, a pollen és a penész mennyisége, így az otthon valóban a pihenés helyszíne maradhat.

Testem

Helyrehozza a vércukorszinted, ha ebből a zöldségből mindennap eszel

A kelkáposzta sokak számára nem túl ínycsiklandó étel, pedig magas a tápanyagtartalma, és jótékonyan hat a vércukorszintre, illetve a szív- és érrendszerre is. Azonban túlságosan nagy mennyiségben fogyasztva a pajzsmirigy működését is befolyásolhatja, illetve a vesekő képződését is elősegítheti.

Életem

Ez a legnagyobb tévhit a kullancsokról: nem csak az erdőben vagy veszélyben

Sokan még mindig megnyugszanak, ha a hétvégi program nem erdei túra, hanem csak egy kerti sütögetés vagy séta egy belvárosi parkban, mondván: „itt úgysem kapunk kullancsot”. Sajnos ez óriási tévedés. A veszélyes vérszívók már rég beköltöztek a városokba, a gondozott pázsitra és a játszóterekre is. Megmutatjuk, miért bukott meg a „fáról ugró kullancsok” mítosza, és hogyan védekezhetsz hatékonyan ellenük a betonrengetegben is.

Testem

Orron át gyógyít az anyatej: forradalmi eljárást alkalmaztak a Semmelweis Egyetemen

Világszenzációnak számító orvosi eljárást vezettek be a Semmelweis Egyetemen: az intenzív osztályon kezelt, súlyos állapotú újszülöttek orrába cseppentett anyatejjel serkentik az agy regenerációját. Ez a forradalmi, teljesen fájdalommentes módszer közvetlen utat nyit a jótékony őssejteknek és növekedési faktoroknak a sérült idegrendszerhez, kikerülve a vér-agy gátat.

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.