Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha lehet azt mondani egy országra, hogy ezer arca van, akkor Szlovéniára ez hatványozottan igaz. Egészen különleges, hogy az alig több mint 20 ezer négyzetkilométeres államban néhány órás autóúton belül találkozhatunk alpesi csúcsokkal, smaragdzöld folyókkal, mesebeli tavakkal, barlangrendszerekkel és mediterrán tengerparttal is. Utóbbi ugyan mindössze 46 kilométer hosszú, ám annál változatosabb és hangulatosabb, miután történelmi kisvárosok, elegáns üdülővárosok, sólepárlók és festői öblök váltják egymást. Ennek az Adria mentén húzódó partszakasznak az egyik legismertebb gyöngyszeme Portorož is.
Az észak-olasz kikötővárostól mindössze félórányi autóútra, a horvát határtól pedig ugyancsak karnyújtásnyira fekvő Portorož neve annyit tesz, rózsák kikötője. Bár a tengerparti város ma is büszkén őrzi rózsás hagyományait – elég csak a parkjaiban és sétányain több mint százhúsz virágzó rózsafajtára gondolnunk –, elnevezése nem is a virágokra, hanem egy középkori eredetű történetre vezethető vissza.
A legenda szerint egykor egy, a Rózsafüzér Szűz Máriának szentelt templom állt a környéken, amelynek az öböl a nevét köszönheti. A Portus Sanctae Mariae de Rosae, vagyis a „Rózsafüzér Szűz Máriájának kikötője” név aztán a ma ismert Portorožzsá szelídült.
Portorož, a divatos üdülőhely
A szlovén tengerpart legismertebb üdülőhelyének történetében azonban nem csak a rózsák, hanem a só is fontos szerepet játszott. Se szeri, se száma a környék sólepárlóhelyeinek – amelyek már a középkorban is jelentős gazdasági értéket képviseltek –, Portorož felemelkedése azonban a 19. században kezdődött, amikor is felfigyeltek arra, hogy a közeli sómezőkből származó sós iszap és tengervíz kedvez az egészségnek. Mindennek híre gyorsan szárnyra kelt, amely a települést rövid idő alatt az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legdivatosabb üdülőhelyévé tette.
Egy hely, ahol el lehet bújni a világtól
Portorož pálmákkal, olajfákkal és a cédrusokkal tarkított városképének legékesebb épületei kétségkívül a századfordulós villák és a modern szállodák – köztük a hat hotelből álló LifeClass Hotels&Spa –, amelyekben a hagyományos thalassoterápiától a legkorszerűbb spa-szolgáltatásokon át a thai masszázsig és sós vizes medencékig minden megtalálható, amire a test és lélek vágyik.
Mindezek ellenére Portorož nem egy zsúfolt tengerparti üdülőváros, hanem egy jó levegőjű, csendes, elegáns mediterrán üdülőhely, ahol egy kicsit tényleg el lehet bújni a világ elől.
Piran, a béke félszigete
Ugyanilyen nyugalmat érezni a Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra vagy kellemes sétára található Piranban is, amelynek puszta létezése már világszerte turisták tömegeinek melengette meg a szívét. Noha a két település tényleg csupán egy karnyújtásnyira fekszik egymástól, arcuk, hangulatuk teljesen más.
Innen már Trieszt is látszik
Az évszázadokon át a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozó Piran – olaszul Pirano – a szlovén Isztria egyik legszebb és legjobb állapotban megőrzött történelmi kikötővárosa, amely szűk utcácskáival és sikátoraival, egymáshoz szorosan tapadó házaival és apró tereivel szinte teljes egészében megőrizte középkori városszerkezetét. A település látképét egyértelműen a dombtetőn álló Szent György-templom uralja, amely magas harangtornyát a part másik, már olasz oldalán, Triesztben is látják.
A római kor előtt is lakott város szíve ma a Tartini tér, amelyet elegáns paloták, köztük a Városi Palota, a Loggia és a tér egyik legrégebbi, fennmaradt épülete, a híres Velencei Ház ölel körbe, középpontjában pedig a pirani születésű zeneszerző, Giuseppe Tartini emlékműve áll.
Innen indulva az ékszerdobozra hasonlító városka nagyjából egy óra alatt könnyedén végigjárható, de a meredek utcák és kockakövek miatt egy kényelmes cipő mindenképpen ajánlott.
A sónak köszönheti fejlődését
Ha már az imént említettük a sót, fontos megjegyezni, hogy a szlovén Adria partvidékének e különleges települése is egykor a só kitermelésének köszönhette fejlődését.
A piran környéki sómezők évszázadok óta őrzik ugyanis azt a hagyományt, amelynek során ma is kézzel és hagyományos technikákkal készül a híres fleur de sel.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Nem kérdés, hogy e tevékenységnek meghatározó szerepe volt abban, hogy a dombokra épült, fallal körülvett, mesés, mediterrán város kulturális központtá váljon.
Olívafarm datolyával, fügével és kaktuszokkal
Ha már a sóról szót ejtettünk, nem hagyhatjuk ki az környéken termelt, aranyszínű olívaolajat sem, amelyet a Gramona Oliva Farmon puha kenyérrel, mézédes koktélparadicsommal és mozzarellával meg is kóstolhat az arra járó.
Az olíva- és datolyaszilvafák tengerében ezernyi fűszernövénnyel, kivivel, fügével és kaktuszokkal is találkozhatunk, valamint olyan ízélményekkel, amelyeket az alapanyagok frissességén túl a táj különleges mikroklímájának és a hagyományos feldolgozási módoknak köszönhetünk.
Az 1980 óta működő családi birtok egy ökológiai szemléletű olívagazdaság, amely két külön helyszínen összesen nyolc hektáron terül el. A Seca-félsziget napsütötte déli lejtőin található területről kristálytiszta kilátás nyílik a Salina Natúrparkra és a tengerre.
Álomhely a mediterrán diéta kedvelőinek
És álljon itt még egy indok, amiért érdemes eltölteni néhány napot a szlovén tengerparton: az ételek. Az itteni gasztronómia a mediterrán diéta követőinek paradicsoma, hiszen nincs olyan hely, ahol ne lenne az étlapon friss, tengeri hal, tintahal vagy épp polip. Az olívaolajjal, fokhagymával és helyi fűszernövényekkel készített fogások különösen népszerűek, és a sokoldalúan felhasznált zöldségek között megtalálhatjuk a kedvenceinket, köztük
a céklát, a spárgát, a zellert, a pasztinákot vagy épp a burgonyát is.
Desszertként gyakran kerül az asztalra rétes, fánk vagy más, olasz ihletésű édesség, de a szlovén tengerparton dolgozó szakácsok örömmel készítenek ötletes, jeges finomságokat is.
Megédesíti az utazást a trojane-i fánk
Apropó, fánk! A szlovén tengerparttól Budapest felé tartva az A1/E57-es autópályán, Ljubljana és Maribor között félúton, Trojane-nál mindenképp érdemes megpihenni egy fél órára. A mesés hegyi település melletti fánkozóban utazók százai állnak meg egy hatalmas, tenyérnyinél is nagyobb, helyben sütött, sima vagy töltött fánkra. És milyen jól teszik!
Kapcsolódó: 7 magyar emlék, amelyet egy másik országban kell keresned
