Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ismét megnyílik szeptembertől az Erasmus-program a magyar egyetemisták előtt, miután az Európai Bizottság feloldotta a modellváltó intézményeket sújtó korábbi korlátozásokat. Ursula von der Leyen elnök bejelentése véget vet annak az időszaknak, amely során a közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású egyetemek évekre elestek az uniós csereprogramoktól és a Horizont Európa kutatási keretprogramtól.
Noha a döntés komoly mérföldkő az ország versenyképessége szempontjából, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint az adminisztratív lépések és pályázati folyamatok időigénye miatt a rendszer azonnali, zökkenőmentes működésére még várni kell – írja a Pénzcentrum .
Időre van szükség a felzárkózáshoz
A korlátozások feloldása önmagában nem garantálja a hallgatói kedv robbanásszerű növekedését, mivel a magyar diákok mobilitása már a felfüggesztés előtt is elmaradt a hasonló méretű európai országokétól. Míg a csúcsévekben Magyarországról évente csupán 14 ezer körül alakult a külföldre készülő egyetemisták száma, addig a hasonló lakosságú Csehországban ez a mutató megközelítette a 21 ezret. Budai Marcell, a HÖOK kommunikációs vezetője rámutatott:
ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon az európai élvonalhoz, tartósan 20 ezer fő feletti éves mobilitást kellene elérni, az elmúlt években felhalmozódott hallgatói igény ellenére is.
A körülmények nem motiválják a hallgatókat
A HÖOK felmérései szerint a csekélyebb érdeklődés mögött alapvetően három fő akadály húzódik meg: az anyagi helyzet, a nyelvtudás hiánya és a kreditelfogadás bizonytalansága. A legnagyobb visszatartó erőt mégis az intézményi gyakorlat jelenti:
a bonyolult és rugalmatlan egyetemi eljárások miatt a diákokban rögzült az a félelem, hogy a külföldi félév automatikusan egy év tanulmányi csúszást eredményez.
A kreditelfogadási anomáliákra hatékony gyógyírt jelenthet az úgynevezett „mobilitási ablak” bevezetése, amely a mintatantervben egy olyan félévet jelöl ki, amikor az egyetem nem oktat egymásra épülő, úgynevezett kritérium tárgyakat. Bár az új szabályozás már előírja ezt az újonnan induló képzéseknél, a meglévő szakok felülvizsgálata és a változtatások beépítése a legtöbb intézményben meglehetősen lassan halad.
Mivel az anyagiak és a nyelvtudás fejlesztése összetettebb, a közoktatást is érintő feladat, a HÖOK szerint a kreditelfogadási rendszer egyszerűsítése lenne az a terület, ahol a leggyorsabban lehetne érdemi változást elérni.
Az Erasmus kényszerű szüneteltetése alatt bevezetett hazai Pannónia Program ugyan magasabb ösztöndíjakkal és Európán kívüli célországokkal például, az Egyesült Államokkal próbálta pótolni az űrt, a hallgatók teljes bizalmát nem tudta megszerezni, így a részvételi számai alacsonyak maradtak.
Kapcsolódó: leállnak az építkezések a felvételi miatt: 3 napig tart a világ legnehezebb vizsgája
