Nem ott volt az Édenkert, ahol hittük: egy mérnök máshol lelt rá
A kutatók általában úgy gondolják, hogy az Édenkert a Közel-Kelet területén lehetett, de egy vegyészmérnök szerint ez az elképzelés téves.
A kutatók általában úgy gondolják, hogy az Édenkert a Közel-Kelet területén lehetett, de egy vegyészmérnök szerint ez az elképzelés téves.
A kínai Hupej tartományban található Ensi városa melletti Álmok hídja nevezetű építmény egyedülálló a világon. Már nézni is izgalmas, hát még átkelni rajta.
A csernobili atomerőmű egykori betonszarkofágja 2006-ban már nem védett megfelelően, ezért egy újat építettek, acélból. A hatalmas és súlyos szerkezetet az erőmű mellett építették fel, majd a 4-es blokk fölé csúsztatták.
A feltaláló, filozófus, fizikus és mérnök hosszú élete során több száz találmányt alkotott, mértékegységet és autómárkát is elneveztek róla. Neki köszönhetjük a mágnesességet, a részecskefizikát, az elektromosságot és a gravitációról való ismereteink jelentős részét.
Manapság egy pályakezdő mérnöknél a bruttó 600 ezer forintos fizetés az alap, azonban még így is több ezer szakember hiányzik a piacról.
Biztos sokan elgondolkodtak már azon, hogyan lehetséges, hogy több ezer méter magasan is sokszor ugyanolyan kényelemben van részünk, mint ha otthon lennénk. Pedig a repülőgépek zavartalan működése egyáltalán nem egy egyszerű folyamat. Már önmagában mérnöki csoda, ahogyan a nehéz gép képes feljutni és fent maradni a levegőben. Arról már nem is beszélve, hogy minél hétköznapibb egy tevékenység, annál nehezebb a levegőben, a fedélzeten végrehajtani.
Kevesen tudják, hogy nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar származású mérnök, Barényi Béla ötlete volt a Volkswagen Bogár, aki mindössze egyetlen márkát kért a szabadalomért cserébe. A rendkívül aktív feltaláló Edisonnál is több szabadalmat tett le az asztalra, és rengeteget dolgozott az autók biztonságosabbá tételén, ő alkalmazott például első ízben törésteszteket.