Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az aztékok mitikus halálsípjával végeztek vizsgálatokat, kiderült, hogy miért is tartották halálosnak. A középkori eszköz így befolyásolja az agyat.
„Uncanny valley”-nek, szabad fordításban hátborzongató völgynek nevezik azon tárgyakat és jelenségeket, melyek különös hatással vannak az emberi agyra, a nyugtalanság és az ellenszenv furcsa vagy furcsán ismerős érzéseit váltják ki a megfigyelőkből. Nem véletlenül hívták az aztékok halálsípnak furcsa, kényszerítésre is használható eszközüket. Egy kutatócsoport most a tudomány segítségével járt utána annak, miként működhetett az ókor egyik félelmetes hangszere, s mit érezhettek azok, akik meghallották.
A koponya formájú azték hangszer, a halálsíp félelmetes hangokat ad ki a sziszegéstől egészen a vérfagyasztó sikolyokig. Az eszköznek ráadásul nem csak a hangja, a látványa is elég felkavaró lehetett a középkor dél-amerikai emberei számára. A kutatások szerint a halálsíp által kiadott, kísérteties hangok ráadásul sokkal mélyebb hatást gyakorolnak az emberi agyra, mint ahogyan azt korábban feltételezték volna.
Ez volt a középkor legfélelmetesebb hangszere
A mai Mexikó területén a 14-15. században virágzó civilizációt hoztak létre az aztékok. Orvoslásuk túlszárnyalta az Európából érkezőkonkvisztádorok tudását is, az emberi testtel kapcsolatos ismereteiket azonban nem csak a gyógyítás során hasznosították. Az úgynevezett halálsípot, melyből többet is feltártak a kilencvenes években a Mexikóváros környéki ásatások során, valószínűleg vallási szertartásokon és áldozati rítusokon használták.
A régészeti leletek tanúsága szerint a legtöbb, feltárt halálsíp Kr. u. 1250-1521 közötti időszakban készült, és az aztékok rituális temetkezéseivel hozható kapcsolatba. A kutatók úgy vélik, hogy az azték szélistent, Ehecatlt, illetve az azték alvilág szelét szimbolizálták.
Egyes elméletek arról is szólnak, hogy a halálsípokat a háborúk során is bevethették megfélemlítésként, azonban mindez csak feltételezés. Az eddig feltárt csatamezőkön nem találtak ilyen eszközöket.
Hogy pontosan miként is néz ki, és hogyan szól egy halálsíp, a dél-amerikai középkor legfélelmetesebb hangú hangszere, ebben a videóban is meghallgathatod, ha mered...
Az agyra is hatással van a síp hangja
A zürichi egyetem és norvég intézetek tudósai agyi szkenneléssel (MRI) vizsgálták, hogy a halálsíp által keltett hangok milyen hatással vannak az agy magasabb rendű régióira. Az eredmények szerint a természetes és mesterséges zajok különös elegyét képezik, amelyek nem pusztán nyugtalanító, de rendkívül intenzív, egyfajta uncanny valley-szerűhallási élményt eredményeznek azáltal, hogy az agy számára nehezen kategorizálható a hanghatás.
Sascha Frühholz neurológus és csapata a síp hangja által bekövetkezett pszichés és neurológiai változásokat is megvizsgálta egy hetvenfős, önkéntesekből toborzott társaságon. A résztvevők véletlenszerű hangokat hallgattak, köztük a halálsípét is, és beszámoltak élményeikről. Harminckettejük agyi aktivitását mindeközben MRI-vel is rögzítették.
A legtöbben sikolyként azonosították a halálsíp által kiadott hangot, az MR-felvételeken pedig kitűnt, hogy az agy alacsonyabb rendű régióira volt hatással.
Az alacsonyabb rendű régiók reakcióját követően a felsőbbrendű agyi funkciók is bekapcsoltak, ami arra engedte következtetni a kutatókat, hogy a síp földöntúli hangja valamiféleképpen a természetes és a mesterséges zörejekre egyaránt hasonlít, és ezt az agy nehezen tudja feldolgozni. Az eszközt magát többen is megkísérelték rekonstruálni a feltárást követően. Amint az a fenti videóból is kitűnik, a bizarr, szokatlan hangszín mellett a félelmetes külső is befolyással lehetett azokra, akik több száz évvel ezelőtt hallhatták.
Ha szeretnél még izgalmas titkokat megtudni az aztékokról, ajánljuk figyelmedbe a világ legtitokzatosabb romvárosairól szóló cikkünket is.
