Gabriel García Márquez világhírű regénye nem csupán egy képzeletbeli világ története, hanem nagyon is valós helyekből táplálkozó irodalmi univerzum. A kolumbiai tájak, kisvárosok és folyóparti települések mind hozzájárultak ahhoz, hogy megszülessen Macondo, a Marquez-univerzum legikonikusabb helyszíne.
Elisabeth Nietzsche és férje, Bernard Förster a 19. század végén számos német családot csábított a dél-amerikai Paraguayba, ahol egy isten háta mögötti, bozótos területen kívánták létrehozni az árja utópiát.
Megtalálhatták a maja kultúra titokzatos alvilágának kapuját. A bejáratot különös helyen fedezték fel.
Egy dél-amerikai város látványos eredményt ért el azzal, hogy fákkal és növényekkel teli zöld folyosókat hozott létre: a városi hőmérséklet 2 °C-kal csökkent, miközben javult a levegő minősége, visszatért a városi élővilág, és az emberek is aktívabbá váltak.
Az aztékok mitikus halálsípjával végeztek vizsgálatokat, kiderült, hogy miért is tartották halálosnak. A középkori eszköz így befolyásolja az agyat.
Kolumbia története legsötétebb évtizedének közepén, amikor Pablo Escobar terrortámadásokkal és merényletekkel tartotta rettegésben az országot, egy virágzó kolumbiai város épp a végnapjait élte – bár ekkor még senki sem tudta, hogy súlyos katasztrófa közeleg.
Elnöksége alatt több felmérés is a világ legszegényebb országvezetőjének kiáltotta ki José Mujicát, aki 2010-től öt éven át töltötte be az elnöki tisztséget Uruguayban. A politikus élete egy cseppet sem volt eseménytelen.
Ma ismét állítanak a világvégét előrejelző órán, a helyzet valószínűleg elkeserítőbb, mint eddig bármikor.
A felfedező, térképész és kalandor Percy Fawcett alezredes igazi Indiana Jonesként utazta be a világ egzotikus tájait, legnagyobb vállalkozását, a legendás inka aranyváros, Eldorádó felkutatását azonban nem sikerült véghez vinnie. A híres kalandor nyomtalanul eltűnt a brazíliai dzsungelben, sorsát a mai napig teljes homály borítja.
Több mint harminc éven keresztül működött Chilében Paul Schäfer pedofil, náci szektavezér vallási közössége, a Colonia Dignidad, melynek agymosott tagjait rabszolgaként dolgoztatták, kínozták, megalázták, és (különösen a gyerekeket) rendszeresen zaklatták. A horrorszekta létezését Augusto Pinochet diktátor kormányzata nem csupán eltűrte, de baráti kapcsolatot ápolt vele.
Kolumbia történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája, a Nevado del Ruíz vulkán kitörése 23 ezer ember életét oltotta ki 1985 novemberében, köztük egy 13 éves lányét, Omayra Sánchezét, akinek haláltusáját napokon keresztül közvetítette a televízió, a róla készült fénykép pedig elnyerte a World Press Photo pályázat fődíját. Az eset komoly vitákat generált világszerte, vajon mennyire etikusan tálalja a hasonló tragikus eseményeket és azok szereplőit a gyakran hírhajhász média.
A dél-amerikaiak évezredek óta élnek vele, használata azonban nem veszélytelen. Tradicionális csodaszer, amely kaput nyit a másvilágra, vagy egy újabb divatos drog?
