Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A világ legmélyebb aranybányájának mélysége körülbelül a fele annak a függőleges távolságnak, amellyel a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest nyújtózik felfelé. Hiába a számok, a több mint 4 kilométeres függőleges mélységű Mponeng aranybánya méreteit el sem tudjuk képzelni.
Az ott dolgozóknak több mint egy órára, no és több gyorslift közötti átszállásra van szüksége ahhoz, hogy leérjenek, a legalacsonyabb pontjain ráadásul még egy kiadós túra után tudják csak elfoglalni a munkaterületüket.
Ilyen a helyzet a világ legnagyobb aranybányájában
A dél-afrikai Johannesburg közeli bánya aknái olyan mélyek, hogy gondot okoz a bolygó geotermikus gradiense, minél nagyobb ugyanis a mélység, annál magasabb a hőmérséklet. A Föld belsejében
a kőzet hőmérséklete elérheti a 60°C-ot,
tehát ez bizony jóval felülmúlja az ember által elviselhető hőt. A kibírhatatlan forróság enyhítésére természetesen speciális hűtőmechanizmusokat alkalmaznak, amely a világ legmélyebb bányáját működőképes hőmérsékleten tartja.
A különféle szellőzőrendszerek és hűtőberendezések kombinációja hideg levegőt, valamint jeges és hideg vizes iszapot juttat át a barlangrendszeren, ám ez „csak” arra jó, hogy enyhítse a magas hőmérséklet legrosszabb hatásait, korántsem jelenti viszont azt, hogy a munkás hétköznapok olyan komfortosak lennének a mélységben. A Gauteng tartománybeli bánya dolgozói több műszakban váltják egymást, hogy ne kelljen huzamosabb ideig ilyen veszélyes körülmények között, 95%-os páratartalomban dolgozniuk.
Fontos mérőszám
Leggyakrabban a geotermikus gradiens értékével fejezzük ki a hőmérséklet mélység felé történő növekedését. Ennek magyarországi értéke 5-8 ºC, ami azt jelenti, hogy a Föld középpontja felé haladva 100 méterenként 5-8 ºC-ot növekszik a hőmérséklet. Ez a világátlag 2-2,5-szerese.
Veszélyes munka a mélyben
A leggyakrabban búvárokat, pilótákat, űrhajósokat és sűrített levegővel dolgozókat elérő úgynevezett barotraumát először a francia bányászok ismerték fel az 1800-as évek elején. A jelenség kiváltó oka a fülkürt működészavara, amely miatt a középfülben lévő nyomás nem tudja követni a megváltozott külső nyomást. Ekkora mélységben, ahol ráadásul
rövid időn belül is kerül nagyról alacsony nyomású helyre az ember, nitrogéngáz-buborékok keletkezhetnek a szervezetben, így oxigénhiányt okozva a szervekben.
Ez még problémásabb akkor, ha a nyomás túl gyorsan változik: a Centers for Disease Control and Prevention szerint ez rendkívül fájdalmas folyamat, amely, bár ritkán, de akár végzetes is lehet.
A bányarendszert behálózó alagutak
A 2012-ben 11,5 tonna aranyat termelt, gigantikus mélységű aranybánya kiaknázásához olyan alagutakat alakítottak ki, amelyek egyszerre állnak ellen a kőzetnyomásnak, és tartják stabilan az egész „üreget”. Erre azért van szükség, mert mindennap több mint 2000 kilogramm robbanóanyagot használnak fel és 6400 tonna kőzetet mozgatnak meg. És akkor még nem is beszéltünk azokról az óriási liftketrecekről, amely le-fel szállítják a bánya több mint 4000 dolgozóját, no és az időnként előforduló földrengésekről, amelyek ugyancsak próbára teszik az óriási bánya alagútjait.
Még napfény sem kell az élethez
Azon túl, hogy eddig már hihetetlen mennyiségű aranyat bányásztak ki belőle, a Mponeng más meglepő felfedezésekkel is szolgált. Lassan két évtizede, 2006-ban bukkantak rá az első olyan élőlényekre, amelyeknek aranyélete van a sötét mélységben is. Energiaforrásuk ugyanis a napfény helyett a radioaktivitás, amely már csak azért is izgalmas, mert eddig azt feltételeztük, hogy más bolygókon napsütés híján nem is igen lehetséges élet.
További izgalmas helyekért nem kell elhagynunk Magyarországot: e cikkünkkel titokzatos vidékekre kalauzolunk.
