A címben foglaltakat minden túlzás nélkül, szó szerint érthetjük a világ számos táján. A hőhullámokhoz egyre inkább hozzászokhattunk, a hőség azonban mostanra olyan veszélyeket hozott elérhető közelségbe, melyeket eddig legfeljebb katasztrófafilmekben tapasztalhattunk.
Néhány év, és az ideihez hasonló nyarak válhatnak átlagossá: ezt egyelőre nehéz elképzelni, ám ha semmit sem teszünk annak érdekében, hogy megfékezzük a globális felmelegedést, mégis ez fog történni. Az idei évben történt már jó pár olyan esemény, amely egyedülálló, de úgy tűnik, az igazán extrém események elegendők csak arra, hogy valóban felkapjuk rá fejünket.
Elképzelhetetlen a hőség
Közel ötven fok: el tudod képzelni, hogyan élnéd túl ezt a borzalmas hőséget? India és Pakisztán lakosainak már része volt benne májusban, amikor Jacobabadban 49 fokkal dőlt meg a hőségrekord. Az Európai Űrügynökség ugyanakkor 60 fok fölötti hőmérsékletre utaló jeleket is tapasztalt. Ez az a forróság, amely mellett szinte elképzelhetetlen már az élet.
Nemcsak forró tájakon melegszik a hőmérséklet: az Antarktiszon februárban 17,8 fokos hőmérsékletet mértek, ami természetesen rekord. Az Antartktisz gleccserei gyorsabb ütemben olvadnak ma, mint bármikor az elmúlt 5500 évben – de úgy tűnik, nekünk saját kényelmünket veszélyeztető jelek kellenek ahhoz, hogy megértsük, mi történik körülöttünk.
Veszély az élet sok területén
A júliusi európai hőhullám épp ezt teszi. Az egy dolog, hogy Magyarországon is 40 fok fölötti hőmérséklet-előrejelzésekkel tetőz a kánikula: más országokhoz képest talán mi még mindig jól jártunk. Nagy-Britanniában is ezzel megegyező, rekord hőmérsékleteket mérnek, épp csak ott ezek teljesen példa nélkül valók.
A korábbi években már a harminc fok körüli hőmérsékletet is megdöbbenéssel harangozta be a brit média, a mostani negyven fokban aztán egészen felbolydult a szigetország élete.
Több mint 100 iskola zárt be, óriási dugók alakultak ki az autópályákon a munkahelyeikről hazafelé tartó emberek miatt. A londoni tűzoltóknak a második világháború óta nem volt annyi riasztása, mint most, annyi tűz ütött ki a nagy meleg miatt. A mentők boldogok voltak, hogy csak 6600 alkalommal keresték őket, mert eredetileg 8000 hívásra számítottak. Egy hidat alufóliával kellett beburkolni, hogy annak fényvisszaverő hatása révén ne melegedjen fel annyira, Luton repterén pedig átmenetileg leállt a gépforgalom, mivel a kifutópálya borítása megolvadt. A vonatsínek is úgy felforrósodtak, hogy leállt a közlekedés több vonalon – erre itthon is sor kerülhet, a MÁV előrejelzése szerint a hőség megviseli majd a síneket, így nem javasolják a vonatozást.
Az erdőtüzek Európa-szerte tombolnak
A forróság Európa-szerte erdőtüzeket eredményezett. A kétségbeesett lakosok is igyekeztek kivenni részüket a mentési munkálatokból, a tűzoltók számára is szintén erőn felüli erőfeszítéseket jelentett megfékezni. Tízezreknek kellett lehagyniuk otthonaikat, július végéig közel kétezer tűzeset következett be, ami többszöröse a tavalyi erdőtüzek teljes számának. Leginkább Olaszország, Portugália, Spanyolország, Franciaország, Görögország és Horvátország érintettek.
Ezek a tüzek közel sem csak azokat érintik, akiknek közvetlen közelében kitörnek: több tucat kilométerre is jelentősen befolyásolhatják a levegőminőséget,
a szennyezett levegő egészségünkre gyakorolt, igen jelentős negatív hatása pedig közismert.
Nem lesz termés sem
Persze ezeket hosszabb távon tapasztalhatjuk meg,
azt viszont, ha az extrém időjárás miatt hamarosan már nem lesz mit ennünk, sokkal könnyebben megértjük.
Az éghajlat mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak sora szinte végtelen, de hogy ne a legkézenfekvőbbeket említsük, inkább pár friss példán keresztül mutatjuk be, mire is kell gondolnod.
A teheneket lehet, hogy szívós állatnak tartod, de valójában eléggé hőérzékenyek, ha 25 fok a hőmérséklet, az nekik már 40-nek tűnik. Arra ezek után jobb nem is gondolni, mit éreznek 40 fokban, ezért van, ahol már sziesztáztatni tervezik őket.
A szárazságra jó megoldás, ha locsolunk, gondolhatod, de a bő vizű Pó folyó mellett már ez sem oldható meg. A helyi termelők szerint az ottani termés 70 százalékát vesztették el a forróság miatt, a Pó völgyében 70 éve nem volt ilyen fokú a szárazság.
Mindez az ukrán háborúból fakadó élelmiszeripari felbolydulással együtt hatalmas gondokat okozhat – persze ennek az árát egyelőre még nem mi fogjuk megfizetni, hanem Afrika, ahol a világ éhezőinek harmada jelenleg is él.
Minket is elér majd a valódi extremitás
Ázsiával kezdtünk, most ott is fejezzük be ijesztő körutazásunkat: van olyan múzeum, melynek tetején megolvadt a kátrány, így a cserepek lepotyogtak az óriási hőségben, Nankingben pedig, ahol a forró nyarak már a korábbi években is egészen elviselhetetlen körülményeket hoztak létre, a légvédelmi óvóhelyeket kellett megnyitniuk azért, hogy az embereknek legyen hova elrejtőzniük a melegből. Egyszerű megoldásnak tűnhet a forróságra, ha felpöccintjük a légkondi kapcsolóját vagy egy újabb jeges italért nyúlunk: de ne feledd, mi sem fogjuk ilyen olcsón megúszni hosszú távon.
