Így készíts akár otthon is csúcsminőségű kávét

Olvasási idő kb. 4 perc

Legnagyobb örömünkre a szerkesztőség szomszédságába költözött Budapest második Daisuke kávézója, aminek a megnyitóján sok új információval gazdagodtunk. A kávékóstolással egybekötött bemutatón Litkai Gergely is beszélt a kávézás fenntartható és etikus vonatkozásairól, ennek ismerete szerves része a specialty kávékultúrának, éppen ezért a beszámolónkat is ezzel kezdjük.

A csúcsminőségű kávé alapvetően az emberi kapcsolatokról szól. A Daisuke márkát Szelei Szabolcs és Daisuke Tanaka egy átbeszélgetett repülőút után alapította azzal a céllal, hogy Latin-Amerika legjobb minőségű specialty kávéit etikus és fenntartható módon termessze, majd hozza el Magyarországra. 

A Profession.hu alapjait letevő Szabolcs a Forbes 100 selfmade magyar listájára is felkerült, és most kávémárkájával készül meghódítani Európát. Társa és a cég névadója Daisuke Tanaka, a kávékóstolás japán mestere, a Cup of Excellence nemzetközi verseny egykori zsűritagja.

A megnyitón mégsem kettejükön volt a fókusz. Sokkal inkább a latin-amerikai farmerekkel kötött kapcsolatukról, azokról a már-már barátsággá nőtt szövetségekről, amelyek megépítik a hidat a kávécseresznyét szüretelő munkások méltányos bérezése és a csúcsminőségű kávét fogyasztók kávézási élménye között.

Akit ismerünk, azt nem akarjuk kizsákmányolni 

Ezt az egy gondolatot mindenképp vidd magaddal a cikkből: a világ kávéfogyasztási kereslete 125 millió embernek biztosítja a megélhetését. A kávétermesztés 90%-ban fejlődő országokban történik, jórészt kis gazdaságokban, ahol még mindig túl nagy teret hódít magának a kényszermunka. Ez jelenthet akár olyan túlzó mértékben alulfizetett munkát is, melynek nem teljesítése esetén fizikai erőszakot alkalmaznak a munkáson.

Szelei Szabolcs és a Daisuke Café & Wine arca. Mottó: a kávé minősége mellett nagyon fontos a kávé mögött rejlő érték
Fotó: Racz_Tomi

Litkai Gergely humorista, a fenntarthatóság elkötelezett híve azzal riogatott minket a bemutató elején, hogy nem lesz vicces. És valóban, a kényszermunka hallatán senkinek nem volt kedve nevetni, ha jól sejtem, mindenki azon agyalt, vajon honnan származik a kávé, amit napi szinten fogyaszt. Vajon olyan kereskedőtől veszi közvetetten, aki az árnyomás miatt 15 kg/1 dollár bérezéssel tartja örökös függőségben munkásait (itt gyorsan képzeljük el, hogy ennyit fizetnek nekünk cseresznyeszedésért)?

Megtudtuk, hogy fair trade-nek számíthat már az is, ha a fenti súly feléért is megkapja a dolláros bért, de a farmereknek a szüretelési feltételekre is oda kell figyelni, például, hogy az idénymunkára odaköltöző családok számára biztosítani tudják a kisgyerekek taníttatását. 

„A Daisukénál minden egyes babszemről pontosan tudjuk, hogy hol termett, ki szedte le, és milyen utat tett meg a fogyasztó csészéjéig. A farmereket ismerjük, ők a barátaink” – mondta el Szelei Szabolcs.

„Tisztességes árat fizetünk a babokért, támogatjuk a gyerekek iskoláztatását, a farmok fejlesztését, cserébe pedig a legmagasabb minőséget várjuk el. Hiszünk abban, hogy akit ismerünk, azt nem akarjuk kizsákmányolni, és ezt a szellemiséget szeretnénk meghonosítani a magyar piacon.”

A specialty kávé útját a cserjéktől a fogyasztóig egy dokumentumfilmen keresztül meg is nézhetjük, amit egyébként Vass Gergely, a díjnyertes Virágvölgy operatőre fényképezett.

A jó kávé olyan, mint az élet: drága

Litkai Gergely rámutatott a keserű valóságunkra: a kávét addig pörköljük, míg elveszti minden izgalmas aromáját, hogy aztán tejjel és cukorral próbáljuk ihatóvá varázsolni
Fotó: Racz_Tomi

A kávé tehát ezért drága, mert kézzel szüretelik, gondosan válogatják, generációkon átívelő termesztési és fermentálási ismeretek szerint készítik elő a szintén speciális ismeretekre épülő pörkölési eljárásra.

A drága kávé viszont elképesztően sokszínű és izgalmas. Csak úgy mint a bor, aromákban gazdag. De amíg a bor esetében 400 különböző ízjegyet tudunk megkülönböztetni, addig a kávéknál ez akár 1400 is lehet. Annyira komplex ízvilágot képviselnek, hogy kóstolásukkal egy új szakma nyílhat meg előttünk.

Specialty kávé fogyasztása akár otthon is

Minden új ismeret a világunkról változtathat a szokásainkon. Nemcsak a kíváncsiság, de a tudatosság is hajthat minket egy új, ismeretlen területre, és a kereskedelmi kávék helyett előnyben részesíthetjük a specialty kávékat, hiszen ma már hazánkban is könnyedén elérhetőek. 

Külön öröm, hogy a Daisuke-misszióhoz csatlakozva minden csésze kávé elfogyasztásával valóban a kávétermelő családok megélhetését támogatjuk, és nem greenwashinghoz asszisztálunk.

A filterkávéban a frissesség a legjobb, ezért ügyeljünk arra, hogy elkészítés után már lehetőleg ne tároljuk, igyuk meg, amíg az aromák jól kiérződnek
Fotó: Racz_Tomi

A kóstoláson Szabolcsék bemutatták, mennyire egyszerű csúcsminőségű kávét készíteni akár otthonunkban is, az eszközigénye sem túl nagy. A világos pörkölésű, specialty kávéknak egyébként is jól áll a filterkávés elkészítési mód, az aromák jól tudnak érvényesülni, ha ügyesek vagyunk.

Az alábbiak kellenek a specialty kávé otthoni készítéséhez:

  • Kiváló minőségű specialty kávé, pl. Daisuke kávé, amit erre a célra ajánlanak a baristák
  • Kis kávéőrlő a megfelelő mennyiség leőrléséhez (vagy a kávézóban őrölten kérjük)
  • Víztisztító, a lágyabb vízhez
  • Vízforraló
  • Mérleg
  • Időmérő eszköz
  • Üvegedény, csöpögtető, V60 kávékészítő (kb. 2000 Ft)
  • Specialty kávé filterpapír

Elkészítés:

  1. 15 g kávéhoz, 250 ml vizet mérjünk ki.
  2. Melegítsük elő forró vízzel a filtert és az edényt.
  3. Öntsük a filterbe a frissen őrölt kávét (amit az üzletben filterkávéhoz őröltek).
  4. Majd csepegtessük rá fokozatosan a felforrt vizet (90–95℃) körkörösen csurgatva, hogy a kávéőrleményt átjárja.
  5. Nem kell sietni, 2-3 perc alatt készül el így a kávénk.

Ha kíváncsi vagy, hogy ehhez képest mit tud a hidegen csepegtetett (cold brew) verzió, olvasd el kapcsolódó cikkünket.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Geyer Krisztina
Geyer Krisztina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?