A közösségi média okolható a politikai megosztottságért? – hazánkban járt az amerikai közgazdász nagyágyú

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Matthew Gentzkow, a több díjjal is kitüntetett amerikai közgazdász Budapesten járt. Előadást tartott arról, hogy vajon a közösségi média hatása okolható-e a politikai megosztottságért.

Magyarországra látogatott az amerikai közgazdász nagyágyú, Matthew Gentzkow, a Stanford Egyetem professzora, a 2014-es John Bates Clark Medal díjazottja, amely a kiemelkedő 40 év alatti közgazdászokat tünteti ki. Utazásának célja az volt, hogy május 26-án átvegye a 2021. évi Neumann János-díjat, melyet a budapesti Rajk Szakkollégium ítél oda minden évben egy, a kollégistákra nagy hatást gyakorló, egzakt társadalomtudománnyal foglalkozó szakembernek. A díjátadó alkalmával Gentzkow izgalmas előadást tartott főbb kutatási témájáról: vajon a közösségi média tehető-e felelőssé az amerikai politikai megosztottságért.

Valóban nagyobb Amerikában a politikai megosztottság, mint valaha?

Gentzkow két fő kérdésre bontotta le több tanulmányból álló kutatását, amely azt vizsgálta, hogy a közösségi média miként befolyásolja a politikai megosztottságot az amerikai állampolgárok között, mely a 2016-os (Trump–Clinton) választások környékén tapasztalható volt az amerikaiak mindennapi életében. Az első fő kérdés arra összpontosít, hogy valóban nagyobb-e a politikai megosztottság az amerikaiak között, mint valaha, a másik pedig a közösségi média szerepét vizsgálja mindebben.

Gentzkow első kérdésfelvetése és válasza azért különösen érdekes, mivel korábban az a konszenzus alakult ki, hogy valójában nincs is nagy politikai megosztottság az amerikaiak között. Gentzkow rámutatott, hogy ez az állítás igaz is lehet, és téves is, attól függően, hogy mely területeken akarjuk mérni a megosztottságot. Ugyanis az egyének nem kezdték el extrémebb politikai hovatartozással felcímkézni magukat 2016-ban 1975-höz képest, a pártok identitása sem vált szélsőségesebbé, és az egyes kérdéskörökben is inkább mérsékelt álláspont jellemző az amerikaiakra, például az abortusz témakörében.

Matthew Gentzkow, az amerikai közgazdász (jobbra) átveszi a 2021. Neumann János-díjat a Rajk Szakkollégium Diákbizottságának titkárától, Velkey Artúrtól
Fotó: Gál Florentina és Németh Patrik

Azonban ezeknél sokkal baljósabb területen mérhető a politikai kettészakadás: az emberek érzelmi hozzáállásában. Gentzkow kutatása szerint az elmúlt 50 évben rohamosan nőttek az ellenkező politikai nézetekkel rendelkező emberek iránt táplált negatív érzések az amerikaiakban. Talán az a felmérés érteti meg a legmélyebben, értelmi és érzelmi szinten egyaránt ezt az egymás ellen fordultságot, hogy míg 1960-ban elenyésző mennyiségű ember vallotta azt, hogy elégedetlen lenne gyermeke házastársával, ha az az ellenkező politikai pártot támogatná, mint saját maga, addig 2008-ra például radikálisan megnőtt az ilyen gondolkodású emberek száma: a válaszadók ötöde érzett így. Gentzkow azt mondta, hogy még a faji és nemzetiségi különbségek sem értek el ekkora elégedetlenségi mértéket, ha gyermekük lehetséges párválasztásáról kérdezték az amerikaiakat.

De nem csak az átlagemberek hozzáállása változott radikálisan. A politikusok beszédének pártspecifikus töltete is sokat változott. Megfigyelhető, hogy a demokraták és a republikánusok, még ha ugyanarról a témáról is beszélnek, más érzelmi sugallatú jelzőkkel látják el őket, amely egybevág a saját pártjuk üzenetével, hozzáállásával. Gentzkow és csapata ráeresztett egy saját fejlesztésű gépi tanulásos algoritmust az 1873 és 2016 között a kongresszusban elhangzott beszédekre, hogy kiderítsék, mikortól vált a politikusok nyelvhasználata élesen kettéválaszthatóvá az alapján, hogy demokrata vagy republikánus-e a felszólaló. Egészen az 1980-as évekig az algoritmus nem volt igazán képes arra, hogy egypercnyi beszéd alapján helyesen besorolja a politikust a megfelelő pártba. Azonban az 1990-es évek elejétől kezdve ez élesen megváltozott, a politikai megosztottság a beszédekben is tetten érhetővé vált.

Matthew Gentzkow előadása Budapesten: a politikai megosztottságra hatással van-e a közösségi média?
Fotó: Gál Florentina és Németh Patrik

A közösségi média a hibás az egyre nagyobb politikai megosztottságért?

Gentzkowban és társaiban az az ötlet merült fel, hogy esetleg a közösségi média felbukkanása lehet az oka a politikai megosztottság egyre növekvő kráterének. Azonban megdöbbentő módon az eredmények megcáfolták ezt a felvetést. Kiderült, hogy az összes hírszerzési médium közül még mindig a kábeltévé számít a legfontosabb hírszerzési forrásnak, nem a közösségi média. Továbbá, inkább a 75 évesek és az idősebbek korosztályára volt jellemző a politikai megosztottság, mintsem a 18–39 évesekre, a közösségi média felhasználó táborának nagy részére. Tehát nagyon úgy tűnik, hogy nem a közösségi média hibája a kiélesedett politikai helyzet Amerikában.

Ugyanakkor egy közösségi médium mégiscsak ront a politikai megosztottságon egy kísérlet szerint, amelyet Gentzkow végzett. A kísérletben részt vevők átlagosan napi egy órát töltöttek a Facebookon. A csapat egyik felének fizettek, a másik felének nem, de mindenkit arra kértek, hogy egy hónapra ne menjenek fel a Facebook-oldalukra. Ebben az egy hónapban a többség, ahelyett, hogy más közösségimédia-felülettel pótolta volna ki a felszabadult napi egy óráját, inkább barátaival és családtagjaival töltött több időt. 

A hónap leteltével a felmérések alapján az derült ki, hogy bár a Facebook-szünet hatására kevésbé voltak tájékozottak a politikai hírekkel kapcsolatban, a politikai megosztottságuk szintje csökkent. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az emberek általában hasonló politikai nézeteket vallanak, mint családtagjaik és ismerőseik, így „echo chamber”-be, azaz visszhangkamrába kerülnek, tehát kicsi az esélye annak, hogy a saját politikai meggyőződésükkel ellentétes információba botoljanak a Facebookon.

Összességében tehát a politikai megosztottság valóban nagy Amerikában, azonban ezért nem a közösségi média tehet (kivéve a Facebookot), hanem inkább a kábeltévéadások hangvétele és a pártok elválasztó szóhasználata.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kofrán Eszter
Kofrán Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.

Offline

Villámkvíz: melyik Mikszáth-könyv szereplője volt Veronka?

Az iskolában ma is kötelező Mikszáth Kálmán több regénye és novellája, a legismertebbek a Szent Péter esernyője, a Tót atyafiak és A jó palócok. A történetek szereplői között találunk pletykás plébánost, őszinte lelkű földművest és elszegényedett nemest is.

Lájfhekk

Így marad friss napokkal tovább a vágott virág

A tavaszi szezon és a virágzó kertek láttán ki ne szeretné a természet színeit és illatait becsempészni az otthonába? Egy gyönyörű, friss vágott virágcsokor azonnal életre kelti a nappalit, de az öröm gyakran csak pár napig tart, mert a szirmok kókadni kezdenek. Szerencsére léteznek olyan trükkök, amikkel napokkal, sőt akár hetekkel is meghosszabbíthatjuk a vágott virágok életét.

Testem

Nem csak köhögésre jó: szúnyogcsípés ellen is bevetheted a lándzsás útifüvet

A legtöbb kerti gyepben szinte fűnyírásról fűnyírásra felbukkan, mi pedig sokszor gondolkodás nélkül, bosszankodva rántjuk ki a földből mint haszontalan gyomot. Pedig a lándzsás útifű a népi gyógyászat egyik legnagyobb szuperhőse. Ez a végtelenül egyszerű növény a nyári szezonban is igazi életmentő lehet – különösen akkor, ha ellepnek minket a kellemetlen szúnyogok.