Miért állnak mérlegre a brit királyi család tagjai karácsonykor?

Olvasási idő kb. 3 perc

A brit királyi család körében egyedi karácsonyi szokások dívnak, melyek némelyike igen különösnek tűnhet a laikus szemlélő számára. Erzsébet királynő például a család minden tagját arra kötelezi, hogy az ünnep előtt és után is mérlegre álljanak – de vajon miért van szükség erre?

A királynő és a királyi család hagyományosan a norfolki Sandringham mellett álló kastélyban és a környező 8100 hektáros birtokon tölti a karácsonyt, amelyet még Viktória királynő vásárolt meg fia, a későbbi VII. Eduárd számára az 1860-as években. A hagyományt tavaly a koronavírus-járvány miatt megtörték, II. Erzsébet és azóta elhunyt férje, Fülöp herceg szűk körben, Windsorban töltötték az ünnepeket, általában azonban az egész család, beleértve a gyerekeket, unokákat és dédunokákat is, hivatalosak az eseményre.

Felsült a drága ajándékkal Diana hercegné

A vendégek szigorú sorrendben érkeznek meg a birtokra, amit legalább egy héttel előre pontosan közölnek minden meghívottal: először a legkevésbé rangos vendégek jelennek meg, majd fokozatosan az egyre jelentősebb tisztséggel rendelkezők érkeznek, a sort természetesen Károly herceg és Kamilla, illetve Vilmos és Harry herceg családja zárják. Szenteste a családtagok befejezik a karácsonyfa díszítését, majd – a magyarokhoz hasonlóan, de az angolszász hagyománnyal ellentétesen, ahol 25-én reggel történik az ajándékozás – átadják egymásnak az ajándékokat.

Ezt a szokást Viktória királynő férje, Albert herceg honosította meg, aki szülőhazája, Németország karácsonyi hagyományaiból merítette azt. A családtagok inkább apróságokkal lepik meg ilyenkor egymást, gyakran tréfás, egymáson élcelődő ajándékokat vásárolnak – Diana első hercegnéként töltött karácsonyán nem tudott erről a szokásról, ezért egy drága kasmírpulóvert vásárolt Anna hercegnőnek, kisebb felháborodást okozva ezzel.

Az ajándékokat nem a fa alá, hanem hagyományosan a Vörös Szalonban elhelyezett vászonterítőre teszik, ahol névkártyák jelzik, melyik ajándék kit illet. Míg a Buckingham-palotában és a Windsori-kastélyban is számtalan karácsonyfát állítanak fel – köztük egy hatméteres óriásfenyőt –, a sandringhami rezidencián sokkal visszafogottabb az ünnep ilyen téren: általában csupán egyetlen, kisebb fenyőfát állítanak, melyet a családtagok, különösen a gyerekek, maguk díszítenek fel.

A királynő dédapjától származik a furcsa szokás

A család nem fukarkodik a lakomákkal, szenteste kiadós vacsora, másnap pedig reggeli és grandiózus ebéd várja őket, a felszolgált fogások között garnélarák, vaddisznó, lazac és egyéb különleges finomságok szerepelnek, és még a királynő kedvenc corgi kutyáinak is saját ünnepi menüsort készít a főszakács. A legfurcsább karácsonyi szokás közvetett módon szintén az étkezésekhez kapcsolódik: Erzsébet királynő ragaszkodik hozzá, hogy minden meghívott a birtokra való megérkezéskor és távozáskor is mérlegre álljon és megmérje a pontos súlyát.

Károly, Diana és a féléves Vilmos herceg a Kensington-palotában, 1982 karácsonyán
Fotó: Anwar Hussein / Getty Images Hungary

A hagyományt az említett VII. Eduárd király – II. Erzsébet dédapja – vezette be a 20. század elején, aki így szerette volna lemérni, hogy vendégei mennyire érezték jól magukat kulináris tekintetben, vagyis mennyire volt laktató számukra a karácsonyi menü. A pletyka szerint a családtagoktól minimum egy-másfél kiló gyarapodást vár el a házigazda az ünnep alatt, ahhoz, hogy a lakoma sikeresnek legyen nevezhető.

December 25-én a reggeli (a férfiaknak általában villásreggelit szolgálnak fel, míg a család hölgytagjai a szobájukban fogyaszthatnak el könnyedebb fogásokat) és az ebéd között a családtagok karácsonyi misén vesznek részt a Szent Mária Magdolna-templomban, a délutánt pedig közös programokkal töltik, melynek során a legfőbb szabály, hogy a televíziót nem szabad bekapcsolni. Az ünnep harmadik napján tradicionális fácánvadászaton vesz részt a család, ami egyes bulvárlapok szerint 2018-ban kiverte a biztosítékot az állatvédőként ismert Meghan hercegnénél, bár a család hivatalos sajtósai cáfolták ezt a híresztelést.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

suetonius
suetonius
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?