Szerinted ki minden idők legjelentősebb matematikusa? A legtöbben Perelmant, Keplert, Pascalt, Newtont vagy Albert Einsteint említenék meg. Nem soroljuk tovább a neveket, mindegyik férfi. Egyetlen nő volt, aki közéjük verekedte magát, s akinek a munkássága ma is hatással van a matematika egészére: Amalie Emmy Noether.
Az 1882-ben, Bajorországban született fizikus-matematikus már a génjeiben örökölhette a tehetséget, hiszen apja és öccse is matematikusként dolgozott. A fiatal lányt persze másként oktatták: angolul, franciául tanult, zongoraleckéket vett, és eleinte a zene és a tánc érdekelte, nem a különböző számítások. De végül úgy döntött, ő is hozzátesz a családi örökséghez, és matematikát tanul.
Igen ám, de lányként nem tanulhatott ugyanúgy, egészen 1904-ig kellett várnia, mire nőket is beengedtek a német egyetemekre. Három év múlva már a matematika doktora volt, ám professzorként még Felix Klein és David Hilbert meghívására sem dolgozhatott Göttingenben. Egyetlen kifogást tudtak felhozni ellene: a nemét. Így Hilbert nevén tudott csak előadásokat tartani, hivatalosan mint az asszisztensője. Az első világháború után, 1919-ben habilitálhatott csupán, és így is 1923-ig kellett várnia az első fizetett állására. Mindezek után a zsidóüldözéssel kellett szembenéznie pacifista zsidóként, majd átélte, hogy a testvérét megölik. Öccse, Fritz Noether ugyan elmenekült az üldöztetések elől 1934-ben, ám pár évvel később a szovjetek agyonlőtték. Emmy életét meghagyták, tanulni azonban nem tanulhatott, így az Egyesült Államokba emigrált. Pennsylvania államban, Philadelphia közelében a Bryn Mawri Női Főiskola vendégprofesszoraként dolgozott, illetve előadásokat tartott a Princetoni Egyetemen. Olyan jelentős sikereket ért el, hogy a modern algebra anyjaként emlegették.
Miért nem hallottunk róla?
Emmy Noether a modern algebra megalapozói közé tartozik. Róla nevezték el többek között a Noether-gyűrűket. Az általa bizonyított, az univerzum mögöttes geometriájával, a tömeg és energia kapcsolatával foglalkozó Noether-tétel a modern fizika egyik legfontosabb alaptétele. Albert Einstein minden idők legjelentősebb kreatív női matematikusának nevezte. Tételét, amely kimondja, hogy ha egy rendszerben folytonos szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség, azaz „Noether-töltés” is tartozik, sokan ugyanolyan fontosnak tartják, mint Einstein relativitáselméletét.
Ez a tétel a 20. és 21. századi fizika vezércsillaga volt – mondta róla Frank Wilczek elméleti fizikus, az MIT munkatársa. Mégis csak a matematikával és fizikával foglalkozó szakemberek ismerik Emmy nevét. Így pedig lemaradtunk a zseniális teoretikusnak az idő és energia kapcsolatát boncolgató gondolatairól, nagyszerű humoráról vagy arról a küzdelemről, amit a történelem viharai miatt ki kellett állnia.
Nem hagyott hátra naplót, nem ment férjhez, nem születtek gyerekei, akik mesélhetnének róla. Annyit tudunk, hogy tanítványai nagyon szerették. Nem igazán érdekelte a háztartás vezetése, nem gyűjtött vagyont, viszont gyakran nevetett és mosolygott. A hivatásáért élt és így is halt meg 18 hónappal Amerikába költözése után, 1935 áprilisában, 53 évesen, egy operáció szövődménye következtében.
