Az utóbbi 30 év egyik legdrágább következményekkel járó háborújának helyszínén járunk.
hirdetés
Mára az ország újból a térség egyik leggazdagabb országa, hála a végtelen mennyiségű olajnak, ám pár évtizede véres harcok színtere volt.
hirdetés
Indulhat a kvíz
1 kérdéses játék
A válasz helyes!
Ez most nem jött össze.
A helyes válasz: Kuvaitváros
Eddig /1
találat - ez %
1. kérdés
Városvadász: Kitalálod, melyik városban készült a kép?
Az iraki csapatok 1990. augusztus 2-án rohanták le a szomszédos Kuvaitot, az olajban gazdag állam uralkodója pedig azonnal Szaúd-Arábiába menekült. Az invázió idején Irak igen súlyos gazdasági problémákkal küzdött, részben amiatt, hogy nyolc éven keresztül hadban állt Iránnal. Amikor aztán Kuvait nem volt hajlandó elengedni az iráni háború költségeire felvett kölcsönt, az akkori iraki elnök, Szaddám Huszein megtámadta az országot. Az ENSZ természetesen ezt súlyosan elítélte, az országot fel is szólította, hogy vonja ki a csapatait, a nemzetközi koalíciót pedig felhatalmazta, hogy bármi áron, de kényszerítsék ki az irakiak együttműködését. Ekkor indult útjára a hosszan tartó hadművelet, amit utólag már csak öbölháborúnak hívunk. Az összetett offenzívában az irakiak szinte az egész világgal néztek farkasszemet: a koalícióban részt vett az USA, Franciaország, Szaúd-Arábia, Törökország, az Egyesült Királyság és további 24 ország csapatai (köztük Magyarország, elenyésző számú katonával). A vége természetesen az lett, hogy sok ember vesztette életét, akiknek a nagy része iraki volt: 60-200 ezerre teszik az iraki katonai áldozatok számát, míg a szövetségesek csupán 148 áldozattal számoltak. Végül az idősebb Bush elnök 1991. február 27-én jelentette be, hogy másnap hajnali 4-től tűzszünetet rendel el. Az ENSZ ezt elfogadta, Iraknak pedig le kellett mondania Kuvaitról, szabadon kellett engednie a külföldi foglyait, valamint anyagi és erkölcsi felelősséget kellett vállalnia a háborúban okozott károkért. Az ország vezetői ezt Huszein távollétében aláírták. Az iraki csapatok visszavonulásuk során a felperzselt föld taktikáját alkalmazták: 700 olajkutat rongáltak meg Kuvaitban, ebből 600-at felgyújtottak. Akkoriban úgy becsülték, naponta 5-6 millió hordó olaj ég el, a füst pedig beterítette az egész Perzsa-öblöt, a tengerbe 11 millió hordónyi folyt el. A tüzek 9 hónapig égtek, Kuvaitnak pedig további két évébe telt, mire helyreállította az infrastruktúráját. Kuvait augusztus 2-ai megszállásának mérhetetlenül drága következményei voltak.
A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.
Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.
Sokan úgy próbálnak időt spórolni a konyhában, hogy forró csapvizet használnak a főzéshez, hiszen így rövidebb idő alatt elkészülhet az étel. Ez azonban megnöveli annak esélyét, hogy ólom oldódjon ki a csapvízbe.
Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.
Vihar csaphat le ma az ország több pontján is: miközben a Dunántúl és a délnyugati országrész egy részén még hosszabb napos időszakokra is számítani lehet, addig keleten és északkeleten záporokkal, zivatarokkal, felhőszakadással és erős széllökésekkel lephet meg a változékony időjárás.
A reformkor nagy alakjaira hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint megkérdőjelezhetetlen tekintélyekre. Pedig a magyar irodalom története korántsem mentes a személyes konfliktusoktól és az egók összecsapásától. Hozzájuk kapcsolódik például a magyar irodalom történetének egyik első plágiumügye.
Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.
Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.
Több mint tízmillió diák írja meg a Gaokaot, Kína sorsdöntő egyetemi felvételijét. A június eleji vizsga idején a tesztközpontok környékén elterelik a forgalmat, korlátozzák a dudálást, és a zajos építkezéseket is felfüggeszthetik, hogy semmi ne zavarja a vizsgázókat.
A hűtlenséget követően sokféle döntés születhet egy kapcsolatban: a megcsalás utáni időszakot modellezi Szabó Borbála Házasságlabirintus című könyve az olvasó döntéseire építve.
Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.
A biztonsági gyufától a holográfián át egészen a helikopterig számos találmányt köszönhetünk magyar feltalálóknak. De vajon felismered a neveket a világhírű találmányok mögött?
A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.
Horvátország a magyarok egyik kedvenc úti célja, 2026-ban pedig már az első négy hónap számai alapján rekordév várható: nézzük, hova utaznak tömegével a magyarok!
Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.
Június 30-án lejár az a vállalás, amelyben több nagybank ideiglenesen elhalasztotta a lakossági díjak emelését. Júliustól sok ügyfélnél magasabb számlavezetési, utalási, kártya- és készpénzfelvételi költségek jelenhetnek meg.
A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.
Nem kell feltétlenül kert ahhoz, hogy saját veteményesünk legyen. Ha jó növényeket választunk, akkor az erkélyen, cserépben is gazdag termést érhetünk el.
Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.
A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.
