Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Washington Irving novellája, Az Álmosvölgy legendája az egyik legismertebb amerikai kísértettörténet, ami minden halloweenkor előkerül. A fej nélküli lovas alakja azonban egészen a középkori Európáig visszavezethető.
A történészként és diplomataként is tevékenykedő Irving 1820-ban megjelent írása az egyik legnépszerűbb olvasmánynak számított a korszakban, a tengerentúlon azóta sem vesztett népszerűségéből. A sztori egy titokzatos, fej nélküli lovas kísértetről szól, aki egy New York állambeli városka, Sleepy Hollow (Álmosvölgy) lakóit riogatja. A szerző valószínűleg nem saját kútfőből dolgozott, hiszen számtalan korábbi mese és legenda inspirálhatta őt – írja a History.
A középkor óta kísért a fej nélküli lovas
Álmosvölgy történetének egyik lehetséges előzménye Gottfried Bürger, a Münchhausen báró szerzőjének balladája, a Der wilde Jӓger. A költemény egy titokzatos, gyakran fej nélkül felbukkanó kísértetről szól, aki üldözőbe veszi az erdőbe betévedőket. Irving valószínűleg Sir Walter Scott nyomán bukkant a történetre, akivel 1817-ben találkozott, és akit mentoraként tisztelt. A skót írófejedelem fordította le ugyanis angolra – The Chase címmel – Bürger művét.
A fej nélküli lovas legendája egészen a középkorig nyúlik vissza. A Grimm testvérek gyűjtéséből is ismerünk hasonló népi történeteket, de az ír és holland folklórban felbukkanó Dullahan, más néven Gann Ceann nevű kísértetalak is hasonló tulajdonságokkal bír: az éjszaka sötétjében, éjfekete lovon vágtázó, fej nélküli szellem a Nagy Kaszásra emlékeztető figura, akinek felbukkanása a halál hírét hozza.
Az ifjúkorában hallott történetek is inspirálhatták
Mások azt feltételezik, Irving megtörtént eseményeket színezett ki művében. A feljegyzések szerint a függetlenségi háború egyik csatájában, 1776 októberében egy hesseni katona szó szerint fejét vesztette, amikor eltalálta őt egy ágyúgolyó. Az is lehetséges, hogy a szerző a saját ifjúkorában hallott helyi népmeséket és történeteket gyúrta össze novellájában. 1798-ban a 16 éves Irving egy sárgalázjárvány miatt elhagyta New Yorkot, és a fiktív Álmosvölgynek is helyt adó területen telepedett le.
A kutatók számos valóban létezett helyet, családnevet és más motívumot találtak a történetben. A novella főhőse, Ichabod Crane is rendelkezett egy valódi névrokonnal. Ichabod B. Crane ezredes 1809-től 45 éven keresztül szolgált az amerikai haditengerészet kötelékében, arról azonban nincs feljegyzés, hogy Irving valaha találkozott volna vele, vagy egyáltalán ismerte-e a jeles katonatisztet.
Nem véletlenül népszerű
Franz Potter irodalomtörténész úgy gondolja, a fej nélküli lovas figurája metaforikus formában a múltat jeleníti meg, amely folyamatosan felszínre tör és kérdéseket tesz fel a jelennek. A történetben a kísértet saját magának akar igazságot szolgáltatni, nem nyughat addig, amíg új fejet nem talál a sajátja helyére, melytől jogtalanul fosztották meg.
A történet rengeteg különféle forrásból táplálkozik, mégis nagyon is amerikai – állítja Potter. A közös, de rendkívül sokszínű múltban gyökerezik, ezért is vált annyira népszerűvé. Időtlenségére bizonyíték a számos filmadaptáció, köztük a Walt Disney égisze alatt készült 1949-es rajzfilmes feldolgozás (Ichabod és Mr. Toad kalandjai), illetve Tim Burton 1999-es, Johnny Depp főszereplésével készült adaptációja, de nemrégiben sorozat formájában is találkozhatott a közönség a sztorival.
