Évről évre egyre több fiatal álmodik róla, hogy webes influencerként tesz szert hírnévre, az internetes sztárságnak azonban komoly árnyoldalai vannak.
Az utóbbi öt-tíz évben csúcsra járt az influencer-jelenség. A YouTube- és Instagram-celebek már-már a valódi sztárokra jellemző hírnévvel rendelkeznek, és számos fiatal szeretne hasonló módon ismertté válni. Az Elemental újságírója, Jenni Gritters szerint azonban az influencerség rengeteg negatív, elsősorban pszichés hatással jár, amire sokan egyáltalán nem gondolnak.
Mindenki követ mindenkit
A közösségi médiafelületek révén oly mértékben pillanthatunk bele mások hétköznapjaiba, amilyet korábban elképzelni sem tudtunk. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy barátaink, ismerőseink vagy éppen idegenek mit osztanak meg magukról, ami óhatatlanul is ahhoz vezet, hogy elkezdjük összehasonlítgatni magunkat másokkal. Különösen a világszerte egymilliárd felhasználóval rendelkező Instagram esetében van ez így, ahol mindenki kipakolja magát a világ szeme elé.
Az Instagram huzamosabb böngészése egyfajta hamis teljesítménykényszert szülhet, hiszen azt látjuk, hogy ez mennyivel csinosabb nálam, ez mennyivel jobban él, Mindez komoly frusztrációt okozhat, amit kutatások is megerősítenek. Ezek szerint minél több időt tölt valaki az Instagramon, annál gyakrabban észlel magán szorongásos és depressziós tüneteket.
Ezek után képzeljük el, hogy valakinek ez a fő bevételi forrása, vagyis „hivatásos online celeb”. Mára már egész ipar épült ki a jelenség köré – már 2017-ben azt jósolták, a vállalatok évente több mint egymilliárd dollárt fognak költeni influencermarketingre.
Állandóan jelen kell lenni
A online sztárok ismertsége pár tízezer követőtől egészen a több százezres rajongótáborig terjedhet, amíg a filmsztárokat, zenészeket és egyéb hírességeket (tíz)milliók követik. Ahhoz azonban, hogy kiépítsük rajongói bázisunkat, majd állandó kapcsolatban is maradjunk velük, folyamatosan jelen kell lennünk az online térben, a nap huszonnégy órájában aktívan részt kell vennünk az internetes létben. A Gritters által meginterjúvolt tizenkét influencer mindegyike panaszkodott rá, mennyire magába szippantotta őket a világháló: folyamatosan a laptopjukat vagy a telefonjukat bújják, hiszen minden elmulasztott pillanat komoly anyagi veszteség kockázatát rejti magában.
A szerző által megszólaltatott egyik influencer – aki pedig egy csupán kisebb követőtáborral rendelkező, Seattle-ben élő fitneszblogger, aki rendes napi munkája mellett működik az Instagramon és nem élvezi nagy vállalatok támogatását – beszámolt róla, hogy egy idő után úgy érezte, teljesen kiégett az állandó nyomástól, ezért egy időre abbahagyta az új tartalmak gyártását. Miután két hét elteltével visszatért a világhálóra, követőitől olyan üzeneteket kapott, amelyekben azt írták, hiányzott nekik a „társasága”.
Az ő és a hozzá hasonló, hétköznapibb netes személyiségek sikerének titka a szakértők szerint abban rejlik, hogy ők nem sztárok, akik folyamatosan a tökéletesség látszatát kelteni akaró fotókat töltenek fel magukról és állandóan luxushelyekről jelentkeznek be, a nagy többség számára elérhetetlen autókban és éttermekben üldögélve, hanem követőikhez hasonló, hétköznapi emberek, akik emiatt szimpátiát keltenek.
A hamis tökéletesség hajszolása
Mégis gyakori, hogy az egyes influencerek nem tudják eldönteni, hogy a valós személyiségüket mutassák-e, vagy inkább egy torzított, a tökéletesség látszatát keltő imidzsen keresztül álljanak a követőik elé. Előfordul, hogy inkább a hétköznapiságot tartanák megfelelőnek, a bevétel kérdése azonban a másik irányba tereli őket – hiszen a különböző cégek azt szeretnék, hogy az általuk gyártott termékek reklámarcaként funkcionáló netes személyiségek a lehető legjobb színben tűnjenek fel, a tökéletességet sugározva magukból és a hozzájuk köthető dolgokból.
Ez a folyamatos látszatélet és az embert körülvevő illúziók könnyen tönkretehetik a személyiséget. Nem kis pszichológiai terhet jelent, amikor kényszeresen arra törekszünk, hogy a lehető legszuperebb képet mutassuk magunkról életünk minden egyes pillanatában, illetve szándékosan kerüljük az átlagos, hétköznapian esendő, éppen ezért emberi megnyilatkozásokat.
Danielle Leigh Wagstaff ausztrál pszichológus egy 2015-ös tanulmányában hívta fel a figyelmet erre a veszélyre. A szakember szerint azért fontos, hogy az említett fitneszbloggerhez hasonló, kevesebb követővel rendelkező, de éppen ezért a jóval emberközelibb, hétköznapibb személyiségként jelentkező felhasználók is jelen legyenek az online térben, mert az ő segítségükkel úgy érezhetjük, nem kell a tökéletességre törekednünk ahhoz, hogy boldogok legyünk, vagy akár, hogy sikeres online véleményvezér válhasson belőlünk.
Néha ki kell lépni
Wagstaff szerint azt is fontos, hogy tudjuk, hol a határ, és ne hagyjunk magunkat beszippantani a közösségi médiába. Évről évre egyre több időt töltünk a különböző online felületek rabjaiként, és ezzel gyakran elmosódik a határ a valódi és a netes életünk között. A Facebook, az Instagram és a hasonló platformok természetesen úgy lettek kialakítva, hogy folyamatosan motiváljanak minket az újabb és újabb tartalmak fogyasztására, de mind a szakember, mind a Gritters által megszólaltatott influencerek úgy gondolják, nagyon fontos, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a hasznos és a káros tartalmakat egymástól. Ha egy videó nem érdekel, ne nézzük meg, ha valakinek a csatornájára nem vagyunk kíváncsiak vagy zavar bennünket, iratkozzunk le róla.
A szerző által meginterjúvolt influencerek természetesen hangsúlyozták, hogy a közösségi médiának rengeteg jó oldala is van – hiszen azon keresztül sikerült felépíteniük a bizniszüket, ami komoly (vagy fő) pénzkereseti forrást jelent. Ha megfelelőképpen használjuk, az Instagram, a YouTube, a Twitter és a Facebook is képes összekötni bennünket másokkal, tágítani a horizontunkat, sőt akár online karrierünket is beindíthatja.
