A közösségi média egyre nagyobb teret nyer a tudományos életben is, ez alól a történelemtudomány sem kivétel. De vajon mennyire hasznos vagy káros a Facebook, a Twitter és más közösségi platformok a történészek számára?
Évről évre egyre több fiatal álmodik róla, hogy webes influencerként tesz szert hírnévre, az internetes sztárságnak azonban komoly árnyoldalai vannak.
Ha nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a Facebook és az Instragram túlzottan behálózza az életed, itt a lehetőség, hogy végre szembesülj az igazsággal.
Egyre jellemzőbb, hogy a közösségimédia-felhasználók az átélt veszteségeiket vagy gyászukat is ezeken a felületeken osztják meg ismerőseikkel. De tud segíteni ennek a feldolgozásában? Vajon tényleg jó ötlet-e gyászunkat ilyen módon közzétenni? Milyen hatással vannak ránk és környezetünkre az ilyen tartalmak?
Ha azt tapasztalod, hogy napi egy óránál többet vagy valamilyen közösségi oldalon, akkor érdemes lehet megvizsgálnod, hogy mennyire vette át az uralmat az életed felett ez a szokás. Nem kell kétségbeesni, ha úgy találod, hogy rászoktál, akkor csak olyan vagy, mint sokmillió másik ember. Ettől függetlenül dönthetsz úgy, hogy kevésbé hagyod befolyásolni magad. Itt van néhány tipp, hogy hogyan.
Ami kikerül a netre, az ott is marad, és anyagi vitáknál csodásan felhasználható. Utánajártunk, hogyan.
És ez mekkora mázli a nőknek! Ők ugyanis éppen a rosszfiúkra buknak.
Számtalan kutatás kimutatta, hogy irigyek vagyunk az online barátainkra és rossz kedvünk lesz a képeiktől.
