Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egyre jellemzőbb, hogy a közösségimédia-felhasználók az átélt veszteségeiket vagy gyászukat is ezeken a felületeken osztják meg ismerőseikkel. De tud segíteni ennek a feldolgozásában? Vajon tényleg jó ötlet-e gyászunkat ilyen módon közzétenni? Milyen hatással vannak ránk és környezetünkre az ilyen tartalmak?
A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) által vezetett kutatócsoport épp ezekre a kérdésekre kereste a választ.
Valós jelenség a közösségi média felületen megjelenő gyász?
Tényleg gyakran találkozunk a közösségi médiában gyászhírekkel vagy csak ez a benyomásunk? A BGE kérdőívét több mint 200-an töltötték ki, és a válaszadók között nem volt olyan, aki ne futott volna bele ilyenbe. A tartalmak között szerepelt a párkapcsolat vagy házasság felbomlása, szeretett kisállat elkóborlása vagy elhunyta miatti fájdalom, munkahely- vagy lakhelyváltás traumája, betegségdokumentálás – bizonyos esetekben sajnos online haldoklási napló is. Ráadásul a válaszadók közel 90%-a halálhír közlésével, temetési időpont közzétételével is találkozott a közösségi médiában, erre konkrét eseteket, példákat is felsoroltak.
Közösségi veszteség - támogatás keresése vagy traumatizálás?
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért osztunk meg ilyen jellegű élményeket és eseményeket a közösségi médiában. Milyen reakciókra számítunk másoktól és mit várunk a folyamattól? A szakértő szerint a megemlékező szép szavak, idézetek, vagy a profilképek megváltoztatása, vagy épp a zenei aláfestéssel fotókból összeállított emlékezővideó készítése egyfajta online gyászmunka, melynek során a közzétett egyéni veszteségélmények közösségi veszteségélménnyé válnak. Ezzel pedig egyfajta támogató védelem jön lére a veszteségélményt átélt személynek, amelyet a közösség tagjai jelentenek számára.
A fent említett vizsgálat szerint – bár meglehetősen vegyes az ilyen tartalmak által kiváltott hatás vagy reakció – mégis azok, akik találkoztak már ilyen beszámolóval, többségében együttéreztek a veszteségközlővel (55%-a az adatközlőknek, a 65 év feletti adatközlők pedig szinte kivétel nélkül). Ebből a szempontból tehát az egyénen segíthet a feldolgozásban a közösségi média használata.
Milyen hatást válthatnak még ki a posztjaink? A BGE adjunktusa által vezetett, A közösségi média stresszorai a szimpatikus rendszer és a szívfrekvencia tükrében c. kutatás rávilágít arra, hogy igen jelentős egyéb hatásai is vannak ezen tartalmaknak. A kutatásba bevont 117 fő aktív Facebook-profillal rendelkező egyetemista volt lakhely szerint országos reprezentativitással, arányos nemek szerinti megoszlással. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy milyen élettani hatással van a felhasználóra a közösségi média felületein található rossz hírek befogadása, és talán nem meglepő, hogy az eredmények alapján az egyének élettani funkciói radikálisan változtak egy ilyen kellemetlen élmény hatására.
De mégis, akkor hogyan fejezzük ki a közösségi térben gyászunkat? Hogyan tudunk támogatást kérni a közösségtől úgy, hogy közben ne tegyük ki őket erős stresszhatásnak? Milyen szempontokat jó figyelembe venni egy-egy tartalom megosztásakor? Hogyan tudunk méltó módon emlékezni és feldolgozni? Dr. Zelena András a következőkre hívja fel a figyelmet:
Ne posztoljunk kontroll nélkül, hirtelen!
Gondoljuk át, hogy a megosztott tartalom, még ha később törölhető is, akkor is visszavonhatatlanul eljut ismerőseinkhez, sőt akár ismeretlenekhez egyaránt. Egy személyes sérelem kiírása magunkból, vagy traumatikus életesemények – különösen ilyen egy halálhír megosztása – erős érzelmeket válthatnak ki az azt olvasókból, ráadásul lehetnek olyan ismerőseink is, akik innen fognak értesülni hozzátartozónk vagy barátunk halálhíréről.
Legyünk tekintettel ismerőseink érzéseire!
Gondoljuk át, hogy a megosztott szöveg vagy képi tartalom nem hoz-e kellemetlen helyzetbe másokat, nem zaklatja-e fel őket? Vajon ők örülnének a megosztásnak, képen vagy hozzászólásban való megjelölésnek? Ha ezeket a kérdéseket mérlegeljük, máris sokat tettünk azért, hogy a közösségi médiát figyelmesen használjuk. A gyerekekről készült képek megosztásánál mindig kérjük ki a szülők véleményét, engedélyét!
Netezz biztonságosan!
A Facebookon nemcsak azt szabályozhatjuk, hogy milyen tartalmakat akarunk látni, hanem akár ismerőseinket is kategóriába rendezhetjük aszerint, hogy kivel és milyen tartalmat szeretnénk megosztani. Nyaralásról, hosszabb távollétről ne adjunk hírt, vagyoni helyzetünkre utaló képeket óvatosan, korlátozott megtekinthetőséggel posztoljunk. Személyes adatainkat, okmányaink fotóját ne tegyük közzé még akkor sem, ha nagyon örülünk például egy egyedi, saját készítésű fotóval ékesített bankkártyának! És persze ne csak a saját profilunkra figyeljünk! Segítsünk rokonaiknak és ismerőseinknek, különösen az idősebb korosztálynak, hiszen ők kevésbé tudatosan használják a közösségi teret.
