Hogyan töltődnek fel az elektromos halak?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Egy véletlenszerű génduplikáció eredményezi az állatokban az eddig ismert legnagyobb mértékű elektromos kisülést, azonban ez sem működik ugyanúgy minden hal esetében.

Az elektromos halak fura lények. A Pikacsúhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező állatok olyan speciális szervekkel rendelkeznek, amelyek képesek elektromos teret generálni. A különböző fajok más és más mennyiségű elektromos energiát termelnek, az ezt eredményező folyamatokról pedig a Massive Science számolt be.

Közös kezdet

Az egyik legismertebb erős elektromosságú hal az elektromos angolna, ami erős kisülésekkel ejti el a zsákmányát, vagy védi meg magát a nagyobb ragadozóktól. A gyenge elektromosságú halak jellemzően 1 voltnál kisebb feszültséget képesek generálni. Az ebbe a kategóriába tartozó halak, mint például az apteronotidae (fekete szellemkéshal) a kisülések segítségével érzékelik a környezetüket, vagy kommunikálnak egymással a sötétben.

A legtöbb esetben az elektromos szerv biztosítja az elektromosságot. Ez a speciális szerv módosult izmokból és idegsejtekből épül fel, ezek segítségével termeli a bioelektromos mezőt. A nátriumcsatornák apró, szorosan egymás mellett lévő kamrák, amelyek szabályozzák, hogy a pozitív töltésű nátriumok bekerüljenek a sejtekbe, ez pedig elektromosságot eredményez. Az evolúció folytán az elektromos halak nátriumcsatornái az izomból az elektromos szervbe kerültek, ezzel lehetővé téve, hogy az izmok mozgatásától függetlenül állítsanak elő elektromosságot. Az elektromos halak evolúciójának jelentős szakasza volt ez, amely mindent gént duplikált. Ez azt jelenti, hogy az ősi halak minden egyes génjéből készült egy második példány is.

De a genetika önmagában nem ad magyarázatot az elektromos halak jelátviteli nyelvének sokszínűségére. Egyes halak ugyanis rövid impulzusokat küldenek hosszú szünetekkel, hasonlóan a haditengerészeti hajókhoz. Más fajok veszély esetén hatalmas, halálos erősségű elektromosságot bocsátanak ki. A fekete szellemkéshal nagyon kíváncsi, gyors mozgású állat, ami folyamatos elektromos kisüléseket generál. Elektromos szerve az izom helyett a gerincvelőből fejlődött ki, mely az agy utasítása nélkül is képes elektromos jeleket generálni.

Az elektromos halak sem ugyanúgy működnek
Fotó: Shutterstock

Több mutáció, több elektromosság?

Amerikai kutatók a génszekvenálás módszerét kombinálták az evolúciós elemzésekkel és biofizikai kísérletekkel, hogy megtalálják az elektromosságért felelős géneket. Abból indultak ki, hogy a szellemkéshal szervezetében módosult az elektromos szerv. Mivel az evolúció alatt az összes elektromos hal átesett a génduplikáció folyamatán, valószínűsíthető, hogy a szellemkéshal egy másik, az úgynevezett scn4ab nátriumcsatorna-gént is duplikálhatta. A tudósok feltételezése szerint a frissen duplikált gén expressziója a gerincvelőben valamikor az elmúlt 2 millió évben kezdődhetett. A második duplikáció során létrejövő extra gén nagyjából a 20-45 százalékát teszi ki a szellemkéshal elektromos szervében lévő nátriumcsatornáknak. Ez az első példa arra, hogy a gén nem az izomszövetben jelenik meg.

De nem csak ettől különleges a fekete szellemkéshal. A nátriumcsatorna fehérjét alkotó részeinek is megváltozott a sorrendje. Az ilyen aminosav-változások komoly hatással lehetnek a fehérjék funkcióira.

A  szellemkéshal szervezetében valójában annyi mutáció figyelhető meg, hogy a kutatók kizártnak tartják ezek véletlenszerűségét. A természetes kiválasztással általában eltűnnek a génkészletből a káros mutációk, lehetővé téve, hogy a következő generációkban csak a hasznos tulajdonságokat reprodukálják az állatok. Annak megállapításához, hogy a nátriumcsatorna aminosav-szekvenciájának változásai megváltoztatták-e a fehérje működését, a kutatók emberi nátriumcsatornát módosítottak, majd a génexpresszió egy béka sejtjében történt meg. Ezzel a modellel számos tesztet el tudtak végezni, megvizsgálva, hogy a változások hogyan befolyásolják a sejt elektromosságát. A megfigyelés szerint a csatorna egyre gyengébb lett – pontosan úgy, ahogy az a szellemkéshalakra jellemző.

A gének duplikációja ritka, de rendkívül nagy hatással van az evolúciós folyamatokban. A szellemkéshal láthatóan két ilyen változáson is átesett: az egyik következtében képes elektromosságot generálni, míg a másik mutációval még az elektromos halak közül is kitűnt. Ez pedig csak egy újabb példa arra, hogy mennyire kiszámíthatatlan és csodálatos az evolúció.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Mózes Zsófi
Mózes Zsófi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.