A gazdagabb országokban sem jobb az oktatás

Az UNICEF által októberben közzétett jelentés szerint nem feltétlenül lesz magasabb színvonalú az iskolai oktatás attól, ha egy ország több nemzeti vagyonnal rendelkezik.

Az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja által készített vizsgálat az európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, vagyis az OECD, 41 uniós tagállamról közzétett adataira hivatkozva rangsorolta az országokat aszerint, hogy mennyire elérhető a minőségi oktatás az ott élő gyermekek számára, illetve hogy az óvodától kezdve az általános iskoláig milyen tanulmányi teljesítményt nyújtanak a helyi nebulók – számol be a világszervezet hírportálja.

Fontos cél a felzárkóztatás

A tények azt mutatták, hogy a megvizsgált két legszegényebb országban, Lettországban és Litvániában több gyermeket írattak be óvodába és iskolába, az ottani diákok értő olvasási képességei pedig magasabb szinten álltak, mint több, jóval vagyonosabb európai nemzet esetében. Az UNICEF Olaszországban található kutatási intézetének (Office of Research – Innocenti) vezetője, dr. Priscilla Idele úgy fogalmazott: Az egyes országok jót és rosszat egyaránt nyújtanak gyermekeik részére.

Az oktatás lehet jobb minőségű, miközben a társadalmi egyenlőtlenségek mégis nagyobbak.

Megjegyezte továbbá, hogy a gazdagabb országoknak kötelességük mindent megtenni azért, hogy a hátrányosabb helyzetű családok gyermekei is megfelelő oktatásban részesüljenek, ezáltal behozhassák azt a tanulási lemaradást, mellyel jobban szituált társaikhoz képest indulnak. A jelentés szerint egyes diákok éppen azért tanulnak többet, szorgosabbak és teljesítenek jobban, mert ezeket a hátrányokat igyekeznek leküzdeni. A felmérések szerint például az első generációs bevándorlók gyermekeinek jóval többet kell küzdeniük céljaik elérése érdekében, mint „őshonos” társaiknak.

Az UNICEF szakértői a jelentésben mindemellett tanácsokat is adnak arra vonatkozóan, miként kéne olyan, a korai oktatás kiterjesztését és segítését célzó programokat felállítani, melyek célja az anyagilag és szociálisan elmaradott családokban nevelkedő gyermekek leszakadásának megakadályozása. Emellett azt is sürgetik, hogy minél több és minél alaposabb kutatásnak vessék alá a témát, ennek segítségével is világszerte javulhasson az oktatáshoz való hozzáférés lehetősége és a diákok iskolai teljesítménye.

A kutatás az ENSZ közgyűlése által 2015-ben megszavazott tizenhét fenntartható fejlődési cél negyedik pontjának eléréséhez kíván segítséget nyújtani, mely pont azt tűzte ki céljául, hogy 2030-ig a világon minden fiú- és lánygyermek részesülhessen ingyenes, egyenrangú és minőségi alap- és középszintű oktatásban.

Mustra