COLORS-kiállítás: kortárs embertan-magazin

Olvasási idő kb. 5 perc

A Benetton által indított magazin címlapjaiból kiderül, mi foglalkoztatta az elmúlt 20 évben a világot.

Színes-szagos, hat nyelven kiadott magazin, egyedi vizuális nyelv, amely mindenki által érthetően, a képek erejével kommunikál a társadalmat meghatározó témákról, és persze felettébb okosan csomagolt reklám is - ez mind a Benetton divatcég által 1991-ben indított COLORS magazin, amelynek címlapjaiból az Art Moments csapata szervezett látványos plakátkiállítást az Erzsébet téri Design Terminál üvegkalickájában.

Húsz év borítóiFotó: Art Moments

Mi értelme van pusztán magazincímlapokból kiállítást rendezni? Bizonyára nem sok, hacsak nem egy olyan fontos kiadványról van szó, mint a COLORS, amely fennállásának húsz éve alatt megkerülhetetlen tényező lett a design világában – ráadásul jórészt egy magyar származású, ám Magyarországon még mindig kevéssé ismert tervezőgrafikus, Tibor Kalman munkájának köszönhetően. A COLORS egy különleges, évente négyszer megjelenő magazin, amely a provokatív reklámjairól híres divatcéghez, a Benettonhoz tartozik, de a divattrendek bemutatása helyett olyan társadalmi-politikai témákat dolgoz fel, amelyek a huszadik század végének multikulturális világában mindenkit érintenek valamilyen formában.

„A kerettémákkal kapcsolatban kizárólag olyan dolgokról jelentettünk meg cikkeket, amelyek mindenhol jelentőséggel bírtak, úgy mint a hulladékok kezelése, a hajvágás, vagy akár a gyorsétkezés. Ezt nevezem én kortárs embertannak” – írja visszaemlékezésében a magazin alapító főszerkesztője, Tibor Kalman. Ebbe a koncepcióba olyan változatos témák férnek bele a mai napig, mint a közlekedés, az AIDS, az ivóvíz, a szemét, az ajándékozás, az utca, a szuperhősök, a tinédzserek, a cigányság, a boldogság, vagy akár a szar (igen, szó szerint: Shit).

A kiállításra már csak azért is érdemes legalább fél órát szánni, hogy képet kapjunk arról, mi foglalkoztatta az elmúlt húsz évben a világot – legalábbis annak nyugati felét –, és hogy hogyan lehetséges ezekről a témákról a vizualitás nyelvén kérdéseket feltenni. A COLORSban ugyanis a szavak mellett a fotók és képek nem puszta illusztrációk, hanem az üzenet elsődleges közvetítői, amelyek a prímet viszik. A magazinborítók és rövid leírások időrendben követik egymást a Design Terminál aulájában, így a kiállítás remekül bevezet a magazin történetébe, és fotókiállításnak sem utolsó.

„Undesign” – a téma a lényeg

„A világ első magazinja a globális falu számára, a célközönség a nyitott gondolkodású, 14 és 20 év közötti fiatalok, vagy kortól függetlenül bárki, aki kíváncsi” – mondta a lapról Tibor Kalman, aki önmagát aktivistának tartotta, a grafikát pedig eszköznek arra, hogy szép és jól működő dolgokat hozzon létre, melyekkel társadalmi felelősséget is vállal.

A magazin első száma 1991-ben jelent meg, miután a Benetton tulajdonosa, Luciano Benetton és kreatív igazgatója, Oliviero Toscani fotós felkérte főszerkesztőnek Tibor Kalmant. A tavaly posztumusz Moholy-Nagy-díjat kapott grafikus 1956 után hagyta el Magyarországot, majd New York-ban tanult újságírást, ahol részt vett a diákmozgalmakban is. Az egyetemet aztán nem fejezte be, helyette egy kis könyvesboltban kezdett el dolgozni (amelyből később a Barnes and Noble kinőtt), majd feleségével, Mairával közösen alapított design stúdiójával, az M&Co-val olyan ügyfeleknek dolgozott, mint az Esprit divatmárka, a Talking Heads zenekar, vagy a New York-i Modern Művészetek Múzeuma. Később a híres Interview magazin kreatív igazgatója lett.

Kezdetben a COLORS jóval szorosabb kapcsolatban állt a Benettonnal, mint ma, az első címlapfotó például a cég kampányában is megjelent. A magazin remekül illeszkedett az önmagát társadalmilag érzékeny vállalatként definiáló cég filozófiájába, ahogyan Kalman fogalmazott: szélesebb kontextusba helyezte a Benetton provokatív fotóit. Botrányt kavart például a Faj (Race) című, rasszizmusról szóló szám, amelyben olyan híres embereket ábrázoltak színes bőrűként, mint Erzsébet királynő, Arnold Schwarzenegger vagy II. János Pál pápa. Az AIDS témáját körüljáró lapszámban pedig Ronald Reagen amerikai elnök fiktív gyászjelentését írták meg, amelyben a betegségről negatívan nyilatkozó konzervatív politikusra emlékeznek – aki a kitaláció szerint éppen AIDS-ben hunyt el.

Háj és időFotó: Art Moments/Vághy Anna

A magazin nemcsak a témaválasztásban, hanem megjelenésében is újítónak számít, az M&Co design stúdióra jellemző letisztult grafikai stílus tökéletes példája, amelyet a populáris kultúra nosztalgikus képei, a közlekedési táblák ikonjai és a szótárak egyszerűsége által inspirált tipográfia, valamint a hatásos képek sokasága jellemez. A Tibor Kalman-féle „undesign” egyszerre akar mindenkihez szólni: a lényeg a téma, a design pedig funkcionális, csak az a célja, hogy lehetővé tegye a könnyű megértést. Ennek a végletekig vitt példája a Tibor Kalman által szerkesztett utolsó, 13. lapszám, amely a No words (Szavak nélkül) címet viselte és kizárólag képek által kommunikált az olvasóval.

A kiállítás kurátorai, Janota Orsolya és Zsikla Mónika, a Hybrid Art Design Shop és Kávézó munkatársai elmesélték, hogy gyerekkori álmukat valósították meg a COLORS magazint bemutató kiállítással. Az előkészületek során végig kapcsolatban álltak a magazin olaszországi szerkesztőségével, akik a legutolsó betűig és pixelig átnézték, mi és hogyan kerül ki a kiállítóterembe.

    A kiállítással egy gond van csupán: a magazinokat nem vehetjük meg a helyszínen (bár úgy hallottuk, hogy korlátozott számban beszerezhetőek). Sovány vigasz, hogy a COLORS honlapján a frissebb számok online is elérhetőek. A legutóbbi magazin például a boldogságot járja körül és egyszerre szól a plasztikai sebészetről, életünk párjáról, vagy arról, számít-e egyéni boldogsáunk szempontjából, hogy a világ mely szegletében élünk. Emellett tanácsot ad, hogy milyen háziállatot vegyünk és azt is leteszteli, mennyire vagyunk optimisták.

A kiállítás július 29-ig tart nyitva a budapesti Design Terminálban, majd Debrecenbe utazik, ahol a MODEM nemrég megnyílt Műterem Galériájában lesz látható.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

szilvae
szilvae
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?

VIP

Kreatin nőknek: tényleg hízunk tőle, vagy segít a fogyásban?

A kreatinról sokáig elsősorban a testépítők és élsportolók étrend-kiegészítőjeként beszéltünk, pedig ma már egyre több nő is használja edzés, alakformálás vagy izomépítés mellett. Mégis sok a bizonytalanság körülötte: vajon hizlal? Segíthet a fogyásban? És egyáltalán van-e helye egy olyan életmódban, amely nem az edzőterem köré szerveződik?

Testem

Ez a reggeli kellemetlenség komoly gyulladás jele is lehet

Reggelente úgy érzed, mintha szögekbe lépnél az ágyból kiszállva? A sarokfájdalom nem csak kellemetlenség, hanem egy komoly gyulladás jele, ami sportolókat és állómunkát végzőket egyaránt gyakran érint. A jó hír, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően már nem kell együtt élnünk a fájdalommal: mutatjuk, mi áll a háttérben, és hogyan segíthet a lökéshullám-terápia a talpra állásban.

Offline

Ki volt Jockey Ewing magyar hangja? Nagy szinkronkvíz

Ha nagy Dallas-rajongó voltál, akkor bizonyára nem okozna gondot felsorolni a szereplők magyar hangjait. Kvízükben azonban az olajvállalkozó család tagjain túl más sorozatok híres szikronhangjaira is kíváncsiak vagyunk.