A szemétművészet nem a földi paradicsom

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Bács Emese telefonelőlapból, gyufából, ceruzacsonkokból, üres gyógyszeres levelekből, szőnyegből, némi festékből és vászonból rakja össze az ő pusztuló nagyvárosi látomását. A tizenkét festmény és a néhány szoborkísérlet Structus címmel várja a látogatókat a Kogart Galériában.

Bács Emese kiállításának megnyitóján alig fértünk el, annyian voltak kíváncsiak arra, hogyan illusztrálja a fiatal képzőművész „az urbánus dekadenciát, a pusztulást és a végtelen elidegenedést”. Dekadensen: lepusztult cuccokat kukázik urbánus környezetből, és végtelen elidegenedettséggel állít belőlük össze kollázsokat.

Szabó Noémi művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek így fogalmazta meg mindezt: „Bács Emese öntörvényű és örökösen kísérletező festő, aki a hagyományos festészeti eljárások és az egyedi anyaghasználat ötvözésével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Aktív és termékeny tízéves alkotói múltjának elsődleges jellemzője, hogy a látható valóság leképezésétől az egyre elvontabb, ironikus világlátás kibontása felé tart.”

A megnyitón látottak alapján ez azt jelenti, hogy elég körülnéznünk a saját házunk táján, az összetagelt buszmegállókban, vagy éppen a sáros hóval borított kopár, hetedik kerületi utcákon, mindenhol kiszúrja szemünket a lassú pusztulás, amit Bács a festményeire applikált tárgyakkal ironikussá túloz. Festmény-kollázsait szemlélve egyszerre reméljük, hogy „régen minden jobb volt”, miközben tudjuk, hogy a francokat, dehogy volt jobb, és hogy a magyar nagyváros köszönőviszonyban sincs a földi paradicsommal. Kár is lenne ezt hazudni, és Bács szerencsére nem is hazudik. Viszont elnéző iróniával nézi ezt az egészet: erre enged következtetni a meglepő színkavalkád, a meghökkentő formavilág és a kompzícióit alkotó kaotikus absztrakció. Anyaghasználatát tekintve pedig az első, ami eszünkbe jut, az egyértelműen a csöves jelző.

Galéria ikon

9

Galéria: bács_emese_kiállítása_a_kogartban
Fotó: Kováts Dániel / Dívány

Az alkotások készítése során ugyanis Bács összeguberált egy halom szemetet: pár centis színesceruzákat, jobb napokat látott Nokia előlapot, néhány üres gyógyszereslevelet, és egy-két négyzetméter hálót, szőnyeget, hullámpapírt, lábtörlőt, és ezekből alkotott. Mintegy hangsúlyozva: ő igenis komolyan gondolja ezt a pusztulás-témát, olyannyira komolyan, hogy a kívánt hatás elérése érdekében még a szemétbe is belenyúlt. Így aztán sehol a manapság divatos újhullámos sterilitás és minimálmánia: színesek és szagosak a képei, olyanok, mintha dühből, szenvedélyből, vagy erősen tudatmódosított állapotban festette volna őket. Ezt cáfolandó ugyanakkor ott van az aprólékos gyufaszál-ragasztgatás, vagy a többi sziszifuszi részlet a képein, amelyek azt mutatják: Bács teljesen tudatosan használja művészi eszközeit, úgy, hogy a végeredmény valóban átélhetően mutatja, milyennek látja a világot.

Galéria ikon

9

Galéria: bács_emese_kiállítása_a_kogartban
Fotó: Kováts Dániel / Dívány

A kiállítás február 3-ig látható a Kogart Galériában.

Bács Emese 1994-96-ban a Brassói Művészeti Líceumban tanult, 2004-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Maurer Dóra és Gaál József volt a mestere. Több kiállítása volt Budapesten és vidéken, képezte magát Milánóban mint Erasmus ösztöndíjas, Ludwig-ösztöndíjjal Spanyolországban és Marokkóban is dolgozott. 2004-ben kiérdemelte a Barcsay-díjat, amelyet tehetséges pályakezdő festőművészeknek ítél oda a Kossuth-díjas festő emlékére létrehozott Barcsay Jenő Alapítvány. (Forrás: MTI) .
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Lavati Anett
Lavati Anett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.