EuShorts - így készül a filmfesztivál

Egy maroknyi filmrajongó gondolt egyet, és tető alá hozott egy olyan filmfesztivált, ami többször vágta ki idén a biztosítékot, mint a jó öreg vízforralóm. Olyan dózisban adagolták a rövidfilmeket, hogy a 6 napos mozizás után rövidfilmfüggők lepték el a belvárost.

Azt azért elég könnyen mondja az ember, hogy szereti a filmeket. Majdnem olyan laza könnyedséggel, ahogy az óvónőképző elsőévesei a kötelező bemutatkozások során, rögtön a nevük után, hogy ők szeretik a gyerekeket. De hát ugye van szar film és rettenetesen idegesítő, rossz gyerek is. Ez eddig rendben is van. Azt azért már sokkal kevesebben mondhatják el magukról, hogy a szemledíjas alkotásokkal is képben vannak.

Van rossz film, ahogyan rossz gyerek is

Nagyjából azért tudjuk, hogy vannak ilyen mindenféle szemlék, de hogy ott mi történik, arról a leghalványabb fogalma sincs annak, aki nem szakmabeli. Néznek ott dolgokat emberek. Azt pedig még ennél is kevesebben mondhatjuk el magunkról, hogy szeretjük a filmeket, képben vagyunk a szemlékkel, tudjuk, hogy ott mit csinálnak és kik, és a szemledíjas filmeket meg is nézzük, mert őszintén kíváncsiak vagyunk rájuk. A kört még néhány soron keresztül tudnám szűkíteni, de már így is túlzásba estem, a történet az EuShorts megálmodóiról és szervezőiről szól. Ők azon kevesek közé tartoznak, akik naprakészek a filmművészetben és a seregszemlékben is természetesen, és mindezt örömmel csinálják. A mesébe illő történet valahogy így kezdődött.

Egy maroknyi csapat 2007-ben gondolt egyet, és elvetette az EuShorts rövidfilmfesztivál magjait, amiből mára egy olyan termékeny rendezvény nőtt ki a földből, hogy majdnem lehidaltunk, amikor megtudtuk a részleteket.

eushorts 2011
Facebook

Ebben persze nem is az a pláne, hogy ez a valami működik, nem is az, hogy egy filmbuzi baráti társaság a hobbijából – a filmnézésből – csinált egy működő tömegrendezvényt, hanem ez a kettő, sőt három így, egyben. Ahol a három pedig az, hogy egyre több ember kíváncsi arra, mit is válogat nekik össze, és kínálja tálcán a mára már 7 főt számláló filmfanatikus szupercsapat, vagyis Alföldi Nóra, Katona Szilvi, Klág Dávid, Lévay Bogi, Lukács Péter Benjámin, Péli Sári, Tarkovács András, és természetesen nem kevés önkéntes.

Hol is kezdődött?

Tarkovács András 2006-ban egy évet dolgozott az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) keretében az Aya Aye fesztiválon Nancyban. Itt ismerkedett meg az európai rövidfilmekkel, és itt jött rá, hogy ezekkel Magyarországon szinte egyáltalán nem találkozhat a közönség. Miután visszajött Budapestre, lehetősége nyílt pályázni egy olyan projekt megvalósítására, mely felhasználja az elmúlt év tapasztalatait.”- mondta el Péli Sári. Tarkovács ekkor találta ki az EUShorts-ot, melyet először 2007 novemberében a Szindbád moziban (azóta Kino – a szerk.) rendeztek meg. A Szindbádban, aminek a befogadóképessége ugyan nem akkora, mint a Toldi mozié, ami 2009 óta az EuShorts nagyfesztivál székhelye, ám itt is és ott is teltházas vetítéseket sikerült összehozniuk a szervezőknek.

Fontos megemlíteni, hogy 2011-ben a csapat már tavaszra is szervezett egy minifesztivált, ami Eushorts likes néven futott a Kino moziban. Péli Sári elárulta, hogy ennek az ötlete tulajdonkképp a bőség zavarának köszönhető: „Azokat a filmeket is be tudtuk így mutatni, amik nem fértek be az éves válogatásba novemberben. A második EUShorts likes szeptemberben volt ugyancsak a Kinoban. Eddig főleg műfaji filmeket mutattunk be (EUShorts likes: Pornó és Horror; EUShorts likes: Sci-fi és Musical). A következő likes kiadás márciusban várható és témája ezúttal a divat lesz (EUShorts likes: Fashion).”

Kétezren kapták meg a rövidfilmkoktélt

A novemberi nagyfesztivál minden várakozást felülmúlt, hiszen a 6 nap alatt nem egyszer várta teltház a rövidfilmeket. Sári megmondta, mennyi az annyi: közel 2000 ember váltott jegyet vagy bérletet az előadásokra, ami nagyjából annyi, amennyi munkatársat tervezett felvenni az Audi a győri üzemébe idén júliusban.

A novemberi Eushorts-on is jelen voltak rendezők, filmes szakemberek, akiket a vetítések után a közönség bátran faggathatott. Péli Sári örömmel mesélte, hogy idén az emberek a vártnál sokkal interaktívabbak voltak, tényleg beszélgettek a filmesekkel. A norvég Maria Bockkal, aki a Kopasz Krapekot (Skallaman) rendezte, de itt volt még Vincent Vizioz is, aki a Tremblay-En-France francia rendezője. A magyar filmes mezőnyt Simonyi Balázs és Révész Balázs a Fináléból, valamint a Sajnálom című filmet jegyző Hermán Árpád erősítette.

eushorts vége

Péli Sári a tervekről is mesélt: Az EuShorts rövidfilmfesztivál keretén belül szeretnének eljutni mindenkihez, aki nem riad vissza attól, hogy belekóstoljon a filmművészet különlegességeibe, és távlati céljuk az Európán túli rövidfilmek hazai bemutatása is a fesztivál keretein belül. Közben csillogó szemekkel árulta el, hogy idén ugyan nem volt ideje beülni a vetítésekre, de amikor kiszűrődött egy-egy nevetéscunami, vagy éppen tapsvihar, na abba aztán ő is beleborzongott.

Mi is beleborzongtunk a félresikerült bankrablásba, a román menekültek történetébe, a magyar Finálé utolsó traktusába, és együtt szurkolt az egész mozi az izlandi meleg srácoknak, hogy végre történjen már meg. Megtörtént minden, és még annál is több, függők lettünk mi is. Köszönjük.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek