Az egészséges életmódról szóló ajánlások egyik fontos eleme a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. A minap, amikor orvosi felülvizsgálaton jártam, a doki első kérdései között szerepelt, hogy iszom-e eleget, megvan-e a napi 2-3 liter? Aki odafigyel az egészségére, az arra is ügyel, hogy igyon eleget, de mennyi az elég, és mikortól túl sok?
Mennyi vizet igyunk?
Természetes, hogy fontos számunkra a víz, hisz testünk 80 százalékát teszi ki, és hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Azt, hogy kinek mennyi folyadékra van szüksége naponta, több tényező is befolyásolja. A nyári melegben vagy erős fizikai aktivitás után nőhet a folyadékigény, de függ a testsúlyunktól, nemünktől, életkorunktól is. Épp emiatt nagyon tág határok között mozog az egészséges mennyiség, és az is előfordulhat, hogy ami egyikünknek épp megfelelő, másnak már túl sok. Nem csak a víz számít bele a napi folyadékbevitelbe, hiszen a különböző italoknak és ételeknek is van víztartalma.
Nehéz ugyan elképzelni, de előfordul, hogy valaki túl sok vizet iszik, és ez épp ellenkező hatást vált ki, mint amit remél.
Gátló mechanizmus
Egy tanulmányban, ami a túlhidratáltság okait és hatásait vizsgálja, leírják, hogy az emberekben, ahogy a többi emlősben is, kifejlődött egy automatikus gátló idegi kapcsolat. Testünk arra törekszik, hogy fenntartsa az ideális egyensúlyi állapotot a sejtjeinkben.
Ha kevesebb a víz a sejtekben, kialakul a szomjúság érzése, és ha ekkor iszunk, az agyunkban lezajló folyamatok miatt ez kellemes érzést nyújt.
Miután elfogyasztottuk a megfelelő mennyiségű vizet, megszűnik a szomjúság és ez a jutalmazó mechanizmus. Ha ezután még folytatjuk az ivást, akkor körülbelül 1 liter után aktiválódnak a kellemetlen érzésekkel és a nyelésgátlással kapcsolatos agyi területek.
Lehet túl sok a víz
Ennek ellenére előfordulhat, hogy túl sok folyadékot viszünk be a szervezetünkbe. Több kis adaggal tudatosan megkerülhető az agyunk igyekezete, hogy megakadályozza a további ivást, de egyéb tényezők is befolyásolhatják, hogy mennyi vizet fogyasztunk:
- ha ragaszkodunk a napi 3 literhez, de nem vesszük figyelembe az ételeink víztartalmát
- ha tudatosan nagyobb mennyiséget fogyasztunk több kis adagra bontva, például étkezések előtt és után, mert egészségesnek gondoljuk
- egyes gyógyszerek ritka mellékhatása lehet, hogy befolyásolják a szomjúság- és éhségérzetet
- érzelmileg zavart állapot, szorongás is előidézheti a kényszeres vízivást, ha nem működnek jól a gátló mechanizmusok
Káros hatások
Ha hosszú távon nagyobb mennyiségű vizet fogyasztunk a szükségesnél, az veseproblémákat, hólyagtágulatot okozhat. Ha csak minimálisan több a folyadék, annak még nincs káros hatása, sőt segít csökkenteni a húgyúti fertőzések esélyét az erre hajlamosaknál.
Mi az a hiponatrémia?
Ha egyszerre fogyasztunk nagyobb mennyiségű vizet rövid idő alatt, (1 óra alatt akár 3-4 litert), akkor az a vér nátriumionszintjének csökkenését okozhatja, ami a hiponatrémiának nevezett állapot. Ez hosszabb idő alatt is kialakulhat, ha a folyadékbevitel meghaladja a folyadékürülés kapacitását. Egyik következménye, hogy a szövetek megduzzadhatnak, és ha az agyi duzzanat meghaladja az 5-8 százalékot, akkor agykárosodás léphet fel, amely végső esetben halálos kimenetelű is lehet. Ez nagyon ritka, az első dokumentált eset 1935-ben fordult elő, mikor egy 50 éves nő veseműtét után beöntés formájában kapott 9 liter folyadékot 24 óra alatt, ami végzetes hatással volt rá.
Ezek a tünetek jelezhetik, ha túlzásba vittük a folyadékfogyasztást
1. Áttetsző vizelet
Az egyik legjobb módszer annak meghatározására, hogy elegendő vizet iszol-e, ha figyelemmel kíséred a vizeleted színét. Ideális esetben világossárga színűnek kell lennie, ami azt mutatja, hogy a hidratáltsági szinted optimális. Ha sötétsárga, az rossz jel, vagyis túl keveset iszol, ha azonban átlátszó, az azt jelentheti, hogy túlhidratált vagy.
2. Gyakori vizelés
A megnövekedett vízbevitel gyakori pisilést okoz, beleértve az éjszakai órákat is, hiszen a vese próbál minél előbb megszabadulni a feleslegtől. Az átlag 6-8 alkalom naponta, de ha több mint tíz, az már árulkodó jel lehet, hogy több vizet iszol, mint amennyire szervezetednek szüksége van.
3. Fáradtság és erőtlenség
A víz segít fenntartani a szervezet elektrolit-egyensúlyát. Az elektrolitok alapvetően segítenek abban, hogy energiaszintünket magasan tartsuk. A hiponatrémia energiaszint-csökkenést, álmosságot, valamint állandó fáradtság- és kimerültségérzetet okozhat.
4. Duzzadt lábak, kezek vagy ajkak
Ha túl sok vizet iszol, az elektrolit-egyensúly felborul. Az alacsony nátriumionszint, a hiponatrémia jelei, kéz, láb vagy ajkak duzzanata formájában jelentkezhetnek.
5. Elhúzódó fejfájás és hányinger
A kezek és lábak mellett az agy szövetei is megduzzadnak, ezért lüktető fejfájás, hányinger, hányás és hasmenés jelentkezhet, és akár agykárosodáshoz is vezethet.
6. Gyenge és remegő izmok
Ha remegést és fájdalmat észlelsz a karodban és a lábadban, ami nincs összefüggésben a fizikai kimerültséggel, akkor ez a túlhidratáltság jele lehet. Emellett az alacsony elektrolitszint a szervezetben izomgörcsöket okozhat.
Figyelj magadra!
Érdemes figyelni a testünk jelzéseire és a folyadékfogyasztásban is az arany középutat követni. Ha már nem esik jól a következő pohár ital, inkább ne igyuk meg. Bár a felsorolt tünetek kellemetlenek és szélsőséges esetben veszélyesek lehetnek, azért az még mindig inkább jellemző, hogy kevesebb folyadékot fogyasztunk, mint kellene.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
