Bár a Parkinson-kórt időskori betegségnek tartják, létezik fiatalkori változata is, ahol akár negyvenéves kor előtt is megjelenhetnek a tünetek.
Magyarországon becslések szerint 20-30 ezer ember él Parkinson-kórral, ez a második leggyakoribb úgynevezett degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. A fiatalkori Parkinson-kór 21 és 39 év között jelentkezhet, de nagyon ritkán már 20 év alatt is. Azonban az időskori megbetegedésnek is lehetnek korábban tünetei.
50 éves kor előtt is jelentkezhet
A Parkinson-kór oka ismeretlen, valószínűleg genetikai és környezeti tényezők is felelnek a mozgáslassulással, izommerevséggel és nyugalmi remegéssel járó betegségért. Az újabb kutatások szerint komolyabb fejsérülés, de méreganyagoknak való kitettség is állhat a háttérben. A tünetek már kezdetben is féloldaliak, és ez a betegség lefolyása közben végig megfigyelhető.
Bár a Parkinson-kór tünetei általában csak 60 éves kor után jelentkeznek a betegeknél, az esetek 5-10 százalékában előfordul, hogy már 50 éves kor előtt megfigyelhetőek.
A kutatók úgy gondolják, hogy a betegség korai megjelenése inkább a genetikai kapcsolatot erősíti. A korai Parkinson-kór esetében gyakran azok a tünetek, amelyek az idősebbekre jellemzőek, a fiataloknál nem jelennek meg. Ilyen például a zavartság, az emlékezetkiesés vagy éppen az egyensúlyproblémák.
Fiatalabb korban lassabb a lefolyás
A Parkinson-kór főbb tünetei az agy alacsony dopaminszintjéből erednek, ezek pedig befolyásolják a mozgást, de sok betegnek nem motoros tünetei is vannak. Egy 2015-ös cikk szerint a Parkinson-kórhoz vezető agyi változások körülbelül hat évvel az első tünetek megjelenése előtt elkezdődnek.
A mozgással kapcsolatos jelek között ott vannak az apró, remegő rángások, a karok, a lábak és a törzs merevsége, a lassú, merev mozgások, az egyensúlyi és koordinációs problémák, de akár változásokat tapasztalhatnak a gondolkodásban és a memóriában is.
Jelentkezhet depresszió, alvási problémák, székrekedés vagy vizelet-visszatartási nehézségek. Azt is megállapították, hogy a memóriavesztés, a zavartság és az egyensúlyi problémák nagyobb valószínűséggel érintik a Parkinson-kórban szenvedő idős embereket, mint azokat, akiknél korábban jelentkezik a betegség, viszont a merev és lassú mozgás fiatalabb korban utalhat az idegrendszeri degeneratív betegségre.
Jó hír azonban, hogy akiknél korai Parkinson-kór jelentkezik, azoknak valószínűleg a betegség előrehaladása lassabb lesz, és a túlélési idő is hosszabb.
Segíthet a napló vezetése
A Parkinson-kór esetében nincs egyetlen speciális teszt, amely képes a betegséget diagnosztizálni. Hosszas vizsgálatokra van szükség, amellyel kizárják az egyéb, a Parkinsonhoz hasonló tüneteket produkáló betegségeket.
Fiatalabb korban ráadásul sokszor nem is gondolnak a Parkinsonra, hanem például a merev váll mögött ízületi gyulladást vagy sportsérülést sejtenek.
A tünetekről vezetett napló segíthet a kezelőorvosnak felfedezni, hogy vajon valóban a Parkinson-kórra jellemző mintát követnek-e. A betegség korai tünete lehet, ha például az írott betűk jelentősen kisebbek lesznek, vagy ha romlik a szaglás, és bizonyos ételek – például a banán – illatát egyáltalán ne érzi a páciens. A gyakori görnyedt tartás is utalhat Parkinson-kórra, vagy ha az arckifejezésed maszkszerűvé, kifejezéstelenné válik. Ha halk és rekedtes lett a hangod az utóbbi időben, és ennek nem torokfájás az oka, akkor is érdemes beszélned az orvosoddal, mivel bizony ez is lehet a kezdődő Parkinson-kór jele.
Ha kíváncsi vagy több információra az agy varázslatos világáról, olvasd el ezt a cikkünket is.
