Megdőlt egy mítosz, amit az egy lakásban élő nőkről hittél

Olvasási idő kb. 3 perc

A nők többsége bizonyára fel tud idézni legalább egy olyan emléket, amikor úgy tűnt: legjobb barátnőjével, kollégiumi szobatársával vagy lánytestvéreivel összehangolódott a menstruációs ciklusa. Nőgyógyász szakértőnkkel utánajártunk, hogy valóban létezik-e ez a jelenség.

Saját megfigyeléseinken túl évtizedeken keresztül lehetett olvasni itt-ott, hogy a jelenség igenis létezik, bár egzakt magyarázatot igazán soha nem találtak rá. Leginkább a feromonokkal, ezekkel a laikusok számára titokzatos kémiai anyagokkal magyarázták, amelyek az állatvilágban is nagy szerepet töltenek be a párzási időszakban és a szaporodás folyamatában.

Hogy működnek a feromonok?

Ezek a hormonokként működő, levegőben terjedő molekulák érdekes módon nem a saját testükben, hanem a fajtárs szervezetében indítanak be változásokat: „Egy adott faj adott egyede kibocsát egy molekulát, melyet a fajtárs az orrán keresztül a központi idegrendszerébe juttat. A bevitt molekula a fajtárs agyában hormonális változásokat vagy viselkedési mintákat indíthat el” – magyarázza dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász, a női test működéséről szóló, nemrégiben megjelent Magunkról című könyv szerzője.

Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyász
Fotó: Kiss Marietta Panka

A feromonok szerepét az állatvilágban már viszonylag átfogóan sikerült feltérképezni, és bizonyos esetekben beigazolódott az is, hogy ránk, emberekre is hatást gyakorolnak: „Jól ismerjük például a jelenséget, ahogy egy szoptató anya mellbimbójának apró mirigyei illatanyagot termelnek. A mirigyek váladékának belélegzése az újszülötteket szopómozgásra készteti. Vagy feromonok állhatnak annak a jelenségnek a hátterében is, hogy egy átizzadt póló megszagolásakor az emberek el tudják dönteni, hogy a póló tulajdonosa romantikus vagy horrorfilm nézése közben izzadta át a pólóját” – avat be a feromonok működésébe a szakember.

A menstruációs szinkronitás elmélete

Az 1970-es években, amikor fellendültek a feromonokkal kapcsolatos kutatások, megjelent a menstruációs szinkronitás elmélete is: szaknyelven így nevezzük azt a jelenséget, amikor összehangolódik a huzamosabb ideig egy térben tartózkodó nők menstruációja. A leghíresebb kutatás Martha McClintock nevéhez fűződik, és McClintock-effektus néven is ismert. A kutatónő 135 frissen kollégiumba költözött nő menstruációs ciklusát vizsgálta: 

fél éven keresztül regisztrálta a hallgatók menstruációjának első napját, és azt találta, hogy az együtt élő alanyok menstruációs napjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz.

McClintock kutatása – amelynek eredményeit 1971-ben publikálta a Nature című folyóiratban – igen nagy visszhangot és médiafigyelmet kapott, és a mai napig benne él a köztudatban, annak ellenére, hogy az eredményeket soha többé nem sikerült reprodukálni. Idővel az is nyilvánvalóvá vált, hogy McClintock kutatásában elméleti és módszertani hibákat is vétett.

Pedig a jelenségre akár még evolúciós magyarázat is kínálkozott volna: „A menstruációs szinkronitás elméletében komoly tényezőt kapnak a nő emlősök: a feromonjait eregető nőstény emlős szinkronitásba kerül versenytársnőivel, ezáltal eléri, hogy a csapat domináns hímjével ne tudjanak a többiek is párosodni a hónap egyéb napjain. Ha ez így lenne, az evolúciós szelekciót biztosíthatna, hiszen a nőstények között is komoly verseny alakulna ki a domináns hímért” – mondta el dr. Benkovics Júlia. „Ráadásul ha minden nőemlős egyszerre lenne termékeny, egyszerre foglalnák le a hímeket, ami növelné a hím egyedek elköteleződését a szaporodás ügyes-bajos dolgai irányába, mivel az adott időben a többi nőstény nem volna elérhető számukra.”

Az egyszerre történő menstruáció hátterében valószínűleg a matematika áll
Fotó: YakobchukOlena / Getty Images Hungary

De miért menstruálunk néha egyszerre?

Akármilyen izgalmasan is hangzik azonban ez a gondolat, a valóságban teljesen más ok állhat a háttérben: a matematika. „A menstruációs ciklusok hossza életkor és genetikai adottságok függvényében változik. Míg egyes nők akár 35 naponta menstruálnak, másoknak 24 naponta jön meg a menzesze” – világít rá a jelenség hátterére a szakember. „A legritkább esetben találunk olyan női csoportot, ahol mindenkinek 28 napos a menstruációs ciklusa. A rövidebb és hosszabb ciklusú nők találkozása pár hónap után óhatatlanul közös menstruációs napokat is eredményez majd.” A menstruációs szinkronitás tehát valójában egy városi legenda – bár kétségtelen, hogy ha a véletlen úgy hozza, hogy egyszerre menstruálunk, úgy érezhetjük: valami különleges kapocs is összeköt bennünket.

Bálint Lilla
Bálint Lilla
Újságíró, szerkesztő
Újságíró, irodalomterapeuta, mentálhigiénés szakember, a Dívány Múzsák a csók után című kötetének szerzője. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar szakon diplomázott, 2021-ben a Pécsi Tudományegyetemen irodalomterapeutaként, 2024-ben a Semmelweis Egyetemen mentálhigiénés szakemberként végzett. 2022 óta a Dívány szerzője. Egy irodalomterápiás gyűjtemény társszerzője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Mérgező anyagot mutattak ki ebben a fűszerben, fel ne használd

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság azonnali hatállyal visszahívta a forgalomból a Böllér-Ker Kft. kétféle morzsolt kaportermékét, miután egy hatósági ellenőrzés során az egészségügyi határértéket meghaladó növényvédőszer-maradványt találtak bennük.

Életem

Magyarországon ez a korosztály nem rendelkezik megtakarítással

Az 50 év feletti magyarok jelentős része úgy közeledik a nyugdíjas évekhez, hogy nincs valódi pénzügyi védőhálója. Ez azért különösen súlyos probléma, mert ebben az életkorban már jóval kevesebb idő marad tartalékot képezni, miközben az egészségügyi, lakhatási és gondozási kiadások jellemzően éppen idősebb korban nőnek meg.

Testem

Egy gyomirtó is szerepet játszhat a fiatalok körében terjedő rák kialakulásában

Az utóbbi évek egyik aggasztó tendenciája, hogy a vastag- és végbélrák már nem kizárólag az idősebb korosztály betegségeként jelenik meg. Egyre több esetet diagnosztizálnak 50 év alatti felnőtteknél, miközben a jelenség pontos okai továbbra sem teljesen tisztázottak. A lehetséges magyarázatok között régóta szerepel az életmód, az étrend, az elhízás, a dohányzás, a bélflóra változása és különböző környezeti hatások.

Életem

Ebben az esetben vissza kell fizetni a nyugdíjat

Hiába érkezett meg a nyugdíj a bankszámlára, bizonyos esetekben utólag vissza kell fizetni. Ez akkor fordulhat elő, ha kiderül, hogy az érintett nem volt jogosult az ellátásra, vagy csak kisebb összeg járt volna neki.

Offline

Mi a sósav képlete? Nehéz kémiakvíz

Azt, hogy mennyire vagy otthon a kémia világában, most kvízünkkel tesztelheted. A kérdések között találsz majd alapfogalmakat, vegyjeleket, képleteket és elméleti kérdéseket is. Lássuk, eléred-e a legmagasabb pontszámot!