Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson COVID‑19 vakcinák ritka esetekben úgynevezett VITT-et okozhatnak, ami vérrögképződéssel és kontrollálhatatlan vérzéssel járhat. A kutatók szerint az adenovírus-alapú vakcina egyes embereknél genetikai okok miatt „hamis” antitesteket indít el, amelyek így ritka, súlyos mellékhatást váltanak ki.
2021 februárjában, nem sokkal az első COVID‑19 vakcinák európai bevezetése után Sabine Eichinger, a Bécsi Orvostudományi Egyetem hematológusa egy súlyos esettel szembesült. Egy 49 éves ápolónőnél az AstraZeneca vakcina beadása után szokatlan vérrögök és kontrollálhatatlan vérzés jelentkezett, aminek következtében a nő életét vesztette. Eichinger véleménye szerint a vakcina váltotta ki a tüneteket – írja a Science.org.
Emiatt lehetettek az oltásnak mellékhatásai
Ezt követően az orvos Andreas Greinacherhez, a Greifswaldi Egyetem hematológusához fordult, aki évtizedek óta tanulmányozza a véralvadási rendellenességeket. A kutatócsapat hamarosan megerősítette, hogy
a beteg szervezetében antitestek vannak jelen, amelyek a PF4 nevű, a véralvadásban szerepet játszó fehérjéhez kötődnek.
Következő hónapokban Európában és az Egyesült Államokban több hasonló esetet jelentettek az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcináknál. Ezeknél is PF4-ellenes antitesteket találtak.
Az állapot, amelyet VITT-nek (vakcina által kiváltott immun trombocitopénia és trombózis) neveznek, rendkívül ritka:
nagyjából minden 200 000 beoltottból egy embernél fordul elő.
Több ország emiatt korlátozta az AstraZeneca vakcina használatát, az Egyesült Államokban pedig a J&J vakcinát visszavonták.
Ez derült ki az oltásokról
Évek múlva sikerült azonosítani a VITT kiváltó okát. Mindkét vakcina adenovírust használ, amely a COVID‑19 vírus tüskefehérjéjének génjét juttatja az emberi sejtekbe. Bizonyos emberekben, akiknek erre megvan a genetikai hajlamuk, az adenovírusfehérje hamis antitesteket indít el, amelyek a vírus helyett a saját PF4 fehérjéhez kötődnek.
Ez láncreakciót indít el a vérlemezkékben, ami vérrögök kialakulásához és kontrollálhatatlan vérzéshez vezethet.
A kutatók azt is megállapították, hogy a VITT-ben szenvedő betegeknél a B-sejtek (az immunrendszer antitesttermelő sejtjei) speciális változáson mentek keresztül, ami miatt az antitestek erősebben kötődnek a PF4-hez, ezzel pedig jelentősen fokozzák az immunreakciót.
Ezek az új eredmények jelentős segítséget nyújthatnak a jövő vakcináinak fejlesztésében. Bár az adenovírus-alapú COVID‑19 vakcinákat már kivonták a forgalomból, a technológiát használják az ebola elleni oltásokban, és fejlesztés alatt állnak influenza, malária, tuberkulózis és más új betegségek elleni vakcinák is.
A kutatók remélik, hogy a felfedezések segítségével ezek a vakcinák biztonságosabbá tehetők, miközben megőrzik hatékonyságukat.
