A demencia rettegett diagnózisának megszületése előtt tizenkét évvel megmutatkoznak a betegség jelei. A látásban bekövetkező változások utalnak arra, hogy az állapot kialakulására lehet számítani.
Erre a következtetésre egy angol kutatás kapcsán jutottak a szakemberek. Több mint 8600 egészséges ember állapotának alakulását követték nyomon, a több éven át tartó vizsgálat végére közülük 537 ember esetében alakult ki demencia. Mivel változatos egészségügyi vizsgálatok eredményei álltak a szakemberek rendelkezésére, alaposan vizsgálhatták, milyen faktorok játszhattak közre abban, hogy ez bekövetkezett – és az esetleges jeleket is kutathatták.
A látás árulkodik a betegségről
A kutatás kezdetén egy érdekes szemvizsgálatnak vetettek alá minden résztvevőt. Arra kérték őket, hogy egy mozgó pontokkal teli mezőt figyeljenek, és akkor nyomjanak meg egy gombot, amikor úgy látják, háromszög formálódik a pontokból.
Azok, akiknél a későbbiekben demencia alakult ki, később érzékelték a háromszögek megjelenését, mint azok, akik mentális frissessége nem hanyatlott ilyen módon.
Ebből a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a látásérzékenység romlása összefüggésben lehet a mentális képességek hanyatlásával. Azok az amiloid plakkok, melyek lerakódását az Alzheimer-kórral hozzák összefüggésbe, először az agy azon részében kezdenek el lerakódni, amelyik a látásért felelős. A memóriát érintő agyi területek a betegség előrehaladtával válnak érintetté.
Ezek a tünetek
Ez azt is jelenti, hogy bizonyos típusú szemvizsgálatok korai jelekre hívhatják fel a figyelmet. Az Alzheimer-kórral egyébként más, a látásban bekövetkező változásokat is összefüggésbe hoznak: ilyen a tárgyak kontúrjának érzékelése, azaz a kontrasztérzékenység, valamint a színtévesztés.
Ezeket a változásokat nem feltétlenül érzékelik azonnal az érintettek.
Szintén az Alzheimer-kórra utaló jel a szemmozgások gátló kontrolljának hiánya. Az ilyen esetekben a betegnek nehezére esik a figyelemelterelő ingerekre nem reagálni. Ha pedig ezeket az ingereket nem tudja valaki aktívan kerülni, az akár közlekedési balesethez is vezethet.
Az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozható változások közt van még az arcmemória romlása, mely csak első látszatra köthető inkább a memóriához, mint a látáshoz. Az érintett betegek látása másképp dolgozza fel az emberek arcának látványát, mint az egészségeseké. Az arcokat a szemtől az orron át haladva a szájig térképezi fel szemünk, ezt a vonalat követve igyekszünk agyunkba vésni a látványt.
Az alzheimeres betegek ugyanakkor elveszettnek tűnnek, mert nem céltudatosan irányítják, hova néznek – és ez az emberek arca esetében is így van.
Ennek hatására nem fogják később az új ismerősöket felismerni. A tudatos, feltérképező szemmozgás hiányában nem sikerül a másikról arctérképet készíteni, így nincs mihez visszanyúlni egy következő találkozáskor. Gyakorlatilag idegennek tűnik az az arc, amelyet az előző alkalommal akár hosszasan is néztek.
Az olvasás és még a tévézés is segíthet
A kutatók, bár nem teljesen értik még a megfigyelt jelenségeket, arra gyanakodnak, hogy a szemmozgás lehet a memória edzése is. Ezt alátámasztják azok a kutatások, amelyek érdekes módon arról számolnak be, hogy azoknak van jobb memóriája és kisebb esélye a demenciára, akik többet olvasnak vagy tévéznek, mint mások. Az olvasás nem olyan meglepő, a tévézésnek azonban általában csak negatív hatását szokták emlegetni, ebben az esetben azonban a szemmozgással járó hatásra tértek ki a szakemberek.
Azt is hozzátették, hogy a rendszeresen olvasó emberek általában az iskolázottabb rétegekből kerülnek ki, jobb mentális képességekkel – esetükben még ha el is indul a szellemi hanyatlás folyamata, az egy minőségibb állapothoz képest okoz romlást.
A szemmozgás terápiás vagy megelőző céllal történő felhasználása a memóriahanyatlással szemben ugyanakkor olyan területe a tudománynak, mely jelenleg meglehetősen gyerekcipőben jár, sőt, még a diagnosztikában sem használják olyan gyakran a szemmozgás megfigyelésének módszerét, Ennek az az oka, hogy meglehetősen borsos árú műszerekre van szükség ahhoz, hogy fel lehessen térképezni, pontosan hogyan mozgatjuk szemünket, erre pedig csak kevés helyen van anyagi keret.
A legfontosabb tudnivalók a demenciáról
A demencia olyan betegség, amely öt különböző primer fajtájában jelentkezhet, ezek a következők:
- Alzheimer-kór
- vaszkuláris demencia
- Lewy-testes demencia
- frontotemporális demencia
- kevert demencia.
Az Alzheimer-kór nemcsak a legismertebb, de a legelterjedtebb változata is: az agysejtek folyamatos leépülésével és pusztulásával jár.
A vaszkuláris demencia agyi érrendszeri problémák hatására lép fel, melyek következményeként agyunk nem jut megfelelő mennyiségű oxigénhez.
A Lewy-testes demenciában érintettek szervezetében a Lewy-testek zárványokat képeznek, majd lerakódnak – a betegség örökletes. A frontotemporális demencia többféle demenciatípus gyűjtőneve, mely a frontális, illetve a temporális agylebenyt érinti. Igen korán, akár már 40 éves korban is jelentkezhet. Ebben a betegségben szenved Bruce Willis is. Az egyes demenciák kevert módon is megjelenhetnek.
Ebben a cikkben azt mutattuk be, hogyan használta ki Hollywood Willis demenciája kapcsán kialakult állapotát.
