Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A DOGZ Fesztivál alkalmából, május elsején jelenik meg a We love Dogz következő könyve, a Mentsd meg a kutyád: a hiánypótló kutya elsősegélykötet szerzőjével, dr. Piller Pálmával beszélgettünk.
Hiába akarja a gazdi a legjobbat kutyájának, amennyiben nem tud alapfokon elsősegélyt nyújtani számára, vagy nem ismeri fel, milyen tünetek megléte indokol beavatkozást. Ebben nyújt segítséget a Mentsd meg a kutyád, mely az Inda Press Kiadó oldalán kedvezménnyel előrendelhető.
A kötetet stílszerűen a DOGZ Fesztiválon mutatja be a We love Dogz: az eseményen közösségi, szórakoztató és szakmai programok is várnak, a levásárolható ezer forintos belépő mellé pedig válaszható ajándékot is kap mindenki, aki május elsején a Városligetben tölti el napját.
A könyvvel kapcsolatosan a szerzővel, dr. Piller Pálmával beszélgettünk.
Milyen helyzetekben nyújt segítséget a kutyatartóknak a könyv?
Az a cél, hogy a legapróbb sérülésektől kezdve el tudja látni a gazdi az állatot, horzsolástól kezdve a komolyabb esetekig. A Mentsd meg a kutyád bemutatja, hogyan kell ellátni egy sebet, elállítani a vérzést, kezelni a félrenyeléses fuldoklást Heimlich-manőverrel, felismerni a mérgezést – és tisztázza, mi minden mérgező a kutyák számára, mert ezzel sok veszélyes helyzet megelőzhető.
A hőguta és a kihűlés kezelése és a gyomorcsavarodás tüneteinek felismerése mellett az újraélesztés módját is bemutatja, amire nagyon ritkán lehet szükség, de akkor életet menthet.
Mindezen túl az élettani alapértékekkel is megismerteti a gazdikat, ami abban segít, hogy már a legapróbb változásokat is felismerjük kedvencünknél.
Sokan emberen sem tudnák elvégezni például a Heimlich-manővert: hogyan segít a könyv a gyakorlati elsajátításban?
Bizonyos fejezeteknél QR-kód beolvasásával érhető el videós tartalom, amely videón is megmutatja például a sebkötözés, a Heimlich-manőver vagy épp az újraélesztés végrehajtásának helyes módját. Az állatorvosok általában nagyon elfoglaltak, így egy vizit során nem nyílik alkalom arra, hogy ezeket megmutassák, betanítsák a gazdiknak – ezért is tartok havi rendszereséggel elsősegély-tanfolyamokat, amelyeken műkutyán bárki be tudja gyakorolni mindezt.
A videós útmutató segítséget nyújt mindenkinek abban, hogy fel tudjon készülni ezekre a helyzetekre.
Mikor elégséges az otthoni elsősegély, milyen tünetek esetén kell azonnal orvoshoz fordulni?
Azonnal orvoshoz kell fordulni bármilyen nehézlégzés vagy fulladás, görcsroham, tudatzavar vagy bénulás esetén, illetve ha a kutya folyamatosan hány, székletében, vizeletében vagy hányásában vér látható. Szintén sürgős beavatkozás szükségességére utal, ha már 24 órája nem tud vizeletet vagy székletet üríteni, vagy ha hőguta jeleit mutatja. Ha felfúvódik, hasi fájdalmat jelez, nyugtalan, a viselkedése megváltozik, az gyomorcsavarodás jele is lehet, amely szintén gyors orvosi beavatkozást kíván meg.
Ahogyan az emberek, úgy a kutyák igényeire is szükséges házi patikában bizonyos gyógyszereket tartani?
Elsősegély-csomagra, illetve alap gyógyszerekre is szükség van otthon, ha kutyát tartunk, de fontos kiemelni, hogy ez nem egyenlő a humán gyógyszerekkel. Azok legtöbbje ugyanis a kutyákra nézve mérgező, így alkalmazásukkal akár meg is ölhetjük saját kutyánkat.
A házi patikában kutyáknak szánt fájdalomcsillapítónak, hasfogó szernek, probiotikumnak van helye, valamint az állat által esetlegesen rendszeresen szedett gyógyszerre, megfelelő mennyiségben. Az elsősegélycsomagba kerüljön kötszer, pólya, gézlap, lázmérő, csipesz, kullancskiszedő, gézlap, steril kesztyű, fecskendő, fertőtlenítőszer, jégtasak és melegítőfólia is.
Ha már szóba kerültek az állandóan szedett gyógyszerek: a pirulák közti kölcsönhatásoknak az állatok esetén is fontos figyelmet szentelni?
Igen, a gyógyszer-kölcsönhatások náluk is elképzelhetők, ezért fontos, hogy önhatalmúlag ne adjunk otthon gyógyszert, sem emberi, sem állati felhasználásra szántat. Ha gyors segítségre van szükség, a PetWiseCare mobilalkalmazásban bármikor lehet állatorvosoktól kérdezni.
Kisgyerekek esetében gyakran felmerül, hogy nehezebb felismerni egy súlyos állapotot, ha még nem beszélnek, vagy nincs még szótáruk arra, hogy testérzeteiket pontosan kifejezzék. A szóbeli kommunikáció hiánya nehezítheti kutyák esetében is a diagnosztikát?
Igen, és az is, hogy vannak tünetrejtő állatok, akik nem mutatnak fájdalmat. Ez is adta a könyv ötletét: össze akartuk foglalni azokat a jeleket, amelyekből a gazda felismerheti, hogy gond van.
A tapasztalatom állatorvosként az, hogy sokan túl későn jönnek, már nagyon erős tüneteket mutató állattal, mert nem ismerték fel időben a tüneteket, vagy nem tulajdonítottak jelentőséget neki.
Persze azon is sok múlik, hogy milyen régóta tart valaki kutyát, mennyire ismeri az állat viselkedését.
Hiszem, hogy a megelőzés és a vészhelyzetre való felkészülés a kulcs. Ha gazdiként tudjuk, hogy mi okozhat bajt, és hogyan lássuk el kedvencünket, ha bajba kerül, sokszor akár meg is hosszabbíthatjuk vagy megmenthetjük az életét!
