Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Krisztina Gayler több mint tíz éve figyeli a Yellowstone Nemzeti Parkba visszatelepített farkasok mindennapjait. A Díványnak arról is beszélt, miként fogadták az őslakosok a régi-új ragadozókat.

Pumák, medvék, mosómedvék, no és zsákmányállataik teszik változatossá Észak-Amerika közép-nyugati részének faunáját. Egy ideje farkasok is élnek ismét a területen, ez az úgynevezett Wolf Projektnek köszönhető, melynek immár 13 éve egy magyar kutató, Krisztina Gayler is aktív közreműködője.

Ritkán jár Magyarországon az évtizedek óta Amerikában élő Krisztina, aki jelenleg a Yellowstone-ban végzett munkája mellett Alaszka élővilágát dokumentálja. A Díványnak adott interjújában többek között farkasokról és indiánokról mesélt.

farkas hó erdő
A yellowstone-i farkasok közt végzett munkájáról mesélt a Díványnak Krisztina Gayler
Fotó: Andyworks / Getty Images Hungary

A Yellostone farkasainak nem mindenki örült

Amikor több amerikai visszatelepítési akciót követően nyilvánvalóvá vált, hogy a farkasok életképesekké válnak, szaporodni is tudnak egykori életterükön, megkezdődött a világ legrégebbi nemzeti parkjába, a Yellowstone-ba való visszatelepítésük. Krisztina Gayler ekkoriban még musztángokkal, amerikai vadlovakkal foglalkozott, hasonló szemléletben, mint amiként most a ragadozókat, kojotokat és farkasokat is figyeli.

Idézőjel ikon

A manapság a magyar olvasók figyelmét is felkeltő Rick McIntrye farkastörténeteket bemutató könyveinek főszereplőit Krisztina testközelből ismeri,

mindegyikükről rengeteg felvétele és személyes, szívhez szóló, megkönnyező története van. Az elmúlt több mint egy évtized során együtt vándorolt ugyanis a falkákkal a nemzeti parkban, figyelte mozgásukat, vadászataikat, kölykeik életét, és dokumentálta azt is, amikor életük véget ért.

Sanyarú sors jutott a farkasoknak itt, az emberek évtizedek óta próbálják helyrehozni a hibát

1914-ben a vapiti szarvasok védelme okán az amerikai kongresszus nemhogy engedélyezte, de elkezdte támogatni is a Yellowstone Nemzeti Park területén élő farkasok vadászatát. Több száz ragadozót öltek le, és hamarosan ki is pusztultak ezen a területen ennek köszönhetően. Mintegy 30 évvel ezelőtt, az 1990-es években döntöttek arról, hogy megkísérlik visszatelepíteni őket.

Idézőjel ikon

2005-re 13 farkas családnak sikerült megtelepednie,

ekkoriban már nem kellett etetni sem őket, önfenntartó módon járták a területet. A vadbiológusok is otthonra találtak, hosszútávú munkájuk a farkasok megtelepedéséhez köthető, azt is figyelik, miként hat az ökoszisztémára jelenlétük.

Jelenleg több mint 100 farkas él a területen, olyannyira stabil populációt létrehozva, hogy a helyi őslakosok számára már a vadászatuk is engedélyezett, igaz, csak a park határain kívül, leginkább meghatározott kvóta szerint, és kifejezetten annak érdekében, hogy

Idézőjel ikon

törzsi felszerelésükhöz alapanyagot biztosítson bundájuk.

A natív amerikaik, más néven őslakosok, vagy indiánok jelentős része azonban nem örült a hírnek, hogy a nagyragadozók visszatérnek. A korábbi évszázadok gyakorlatától eltérően ugyanis gazdálkodó életmódot folytatnak, állatokat tartanak, melyek extenzív legeltetését minden egyes húsevő állat veszélyezteti. Hogy miként sikerült ezt a helyzetet a vadbiológusoknak konszenzuálisan megoldani, arról a fenti videónkban számos érdekességet megtudhatsz.

Kapcsolódó: Tényleg a természettel összhangban éltek egykor az amerikai őslakosok?

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.