Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Bár kalóriamentes, és nem emeli a vércukorszintet, a népszerű eritrit nem biztos, hogy olyan ártalmatlan, mint hittük.
Egy friss kutatás szerint ez az édesítőszer már rövid távon is hatással lehet az agy és az erek működésére. De vajon mennyi az annyi? Megnéztük, mit mondanak a tudósok – és mire érdemes figyelned, ha cukorpótlót használsz. Az eritrit sokak kedvence lett az elmúlt években: kalóriamentes, nem emeli a vércukorszintet, és a fogakat sem roncsolja. Diétázók, cukorbetegek és egészségtudatos nassolók is gyakran fogyasztják – anélkül, hogy sejtenék, milyen hatással lehet a szervezetükre. Egy új kutatás azonban azt vizsgálta, hogy milyen biológiai reakciókat vált ki ez az édesítőszer az agyban és az erekben – és a válasz aggasztóbb, mint hittük.
Nem minden cukorpótló ártalmatlan
A University of Colorado Boulder kutatócsoportjának vezetője, Auburn Berry a közelmúltban nyilatkozott új eredményeikről az eritrit élettani hatásaival kapcsolatban a Medical News Today-nek. A kutatás során laboratóriumi körülmények között vizsgálták, hogyan reagálnak az agy mikrovérereiben található sejtek az eritrit jelenlétére. Azt találták, hogy már rövid távon is csökkent a nitrogén-oxid-termelés, amely az erek rugalmasságának és a megfelelő véráramlásnak az egyik kulcseleme. Emellett nőtt az oxidatív stressz mértéke is –
ez olyan sejtszintű károsító folyamat, amely hosszú távon hozzájárulhat az érelmeszesedéshez, keringési problémákhoz és akár a stroke kialakulásához is.
Fontos azonban kiemelni, hogy ezek az eredmények egyelőre sejtszinten mutatkoztak meg, tehát további humán vizsgálatokra lesz szükség, hogy pontosan lássuk, mi történik a szervezetben valós élethelyzetekben.
Mit jelent ez nekünk, fogyasztóknak?
Sokan gondolják, hogy ha egy termék „cukormentes”, akkor automatikusan egészségesebb – de az idézett kutatás jól mutatja, hogy ez nem feltétlenül igaz. Az eritritet rengeteg „fitneszbarátnak” címkézett italban, fehérjeszeletben, édességben és diétás nassolnivalóban megtaláljuk, sőt, egyes cukorbetegbarát termékekben is felhasználják. A kutatók óvatosságra intenek: különösen azoknak érdemes mérsékelni a fogyasztását, akik már eleve valamilyen szív- és érrendszeri kockázattal élnek – például magas vérnyomás, koleszterinproblémák vagy családi halmozódás esetén.
Az eritrit nem mérgező, nem tiltott, de nem is „csodacukor”.
Létezik biztonságos édesítés?
A cukor alternatívái között ma már sokféle megoldás létezik. A (tiszta, nem eritrittel kevert) stevia, a xilit (nyírfacukor) vagy a klasszikus méz is lehet alternatíva – de mindegyik esetében fontos a mértékletesség. Ahogy a kutatás is mutatja: nem az a baj, ha néha fogyasztunk eritritolt, hanem az, ha rendszeresen és sokat. Ne felejtsük el azt sem, hogy a „természetes” nem mindig jobb, és a „cukormentes” sem mindig egészséges – csak más hatásokat vált ki.
A tudomány még vizsgálja
Bár a mostani kutatás fontos lépés, még nem elegendő a végső következtetésekhez. Az viszont biztos, hogy érdemes tudatosabban figyelnünk arra, mit és mennyit fogyasztunk, különösen akkor, ha egy terméket „egészséges alternatívaként” reklámoznak. Egyre több adat utal arra, hogy a mesterséges vagy természetes cukorpótlók hosszabb távon is befolyásolhatják a szervezet biológiáját – még ha nem is azonnal érezzük a hatásukat.
Ha kíváncsi vagy, milyen egyéb élelmiszerek elégíthetik ki a cukor és szénhidrát iránti vágyadat, ezt a cikket ajánljuk.
