Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Magyarországon a kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadáért a légúti óriássejtes vírus (RSV) felelős. Az adatok szerint az idei szezon második felében az RSV lényegesen komolyabb fenyegetést jelentett, mint az influenza vagy akár a Covid-19, ráadásul a súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai alapján március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták 35 százaléka RSV-re lett pozitív, miközben az influenzás és a Covidos megbetegedések száma elenyésző volt – derült ki a Melletted a Helyem Egyesület MTI-hez eljuttatott közleményéből.
Több ezer gyerek kerül emiatt kórházba
Április közepére az RSV már a súlyos légúti kórházi esetek 32,8 százalékáért felelt, az érintettek csaknem fele pedig öt év alatti, még éretlen tüdővel és immunrendszerrel rendelkező gyermek volt. A csecsemők körében ez a vírus a légúti fertőzéshez kapcsolódó halálozás egyik fő oka, amely évente 3500-4000 egy év alatti gyermeket juttat kórházba hazánkban.
Hogyan terjed a vírus?
Az RSV egy rendkívül fertőző kórokozó, amely elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de például ajtókilincseken és használati tárgyakon is hosszú ideig fertőzőképes marad.
A vírus gyors terjedését jelentősen elősegíti az 4-5 napos lappangási időszak, mivel a már megfertőződött személy az első tünetek megjelenése előtt is aktívan fertőz.
Mindez kedvez a helyi járványok gyors kialakulásának a gyermekek körében, így a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban is.
Mik a vírus tünetei?
Enyhe fertőzés esetén a tünetek megegyeznek egy átlagos nátha tüneteivel, vagyis megbetegedés esetén az orrfolyás, tüsszögés, köhögés és az enyhe hőemelkedés számít tipikus tünetnek. Súlyos esetben azonban a hörgőcskék gyulladása (bronchiolitis) és szűkülete miatt gyengeség, gyakori levegővétel, látható nehézlégzés, asztmatikus (nehézkes) kilégzés, valamint átmeneti légzésszünet (apnoe) jelentkezik.
Szövődményként vírusos tüdőgyulladás is kialakulhat, a lezajlott fertőzés után pedig hosszú távú következményekkel, például krónikus légúti irritációval, tüdőfunkció-romlással és a kora serdülőkori allergiás asztma fokozott kockázatával is számolniuk kell a fertőzötteknek.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A vírus leginkább a koraszülötteket, különösen a terhesség 28-32. hete előtt, kis súllyal világra jött csecsemőket veszélyezteti, náluk a legsúlyosabbak a szövődmények. A koraszülöttség mellett a rizikót növelik a rossz szociális körülmények, a passzív dohányzás, a hat hetesnél fiatalabb életkor, a szoptatás hiánya, valamint a veleszületett szív- és tüdőfejlődési rendellenességek, a cisztás fibrózis és az immunhiányos állapot.
Kórházi kezelés magas láz, megterhelő köhögés, nehézlégzés, szapora légzés, a bőr vagy körmök szürkés elszíneződése és elesettség esetén kiemelten indokolt.
Hogyan kezelhető a betegség?
Enyhe esetben a betegség kezelése a náthához hasonlóan tüneti kezelést jelent: az orrváladék eltávolításából, orrcseppek használatából, szükség esetén váladékoldók és hörgőtágítók alkalmazásából, lázcsillapításból, valamint bőséges folyadékpótlásból áll. A megelőzésre veszélyeztetett gyermekeknél monoklonális antitest injekciók állnak rendelkezésre (havi vagy szezonális adagolással), míg az aktív immunizációt szolgáló új vakcinát a várandós nők kaphatják meg a terhesség 24-36. hete között, ami a születéstől számított 6 hónapig védelmet nyújt a gyermekek számára.
Kapcsolódó: Kitálalt a WHO: ennyi esélyt látnak egy ebola járvány kialakulására a foci vb-n.
