Árnika hatása

Az árnikával kapcsolatban könnyű összezavarodni, hiszen erős gyulladás- és fájdalomcsillapítóként hivatkoznak rá, amely ételek ízesítésére is használható, de ha rákeresel az interneten, akkor gyorsan kiderül, hogy mérgező a fogyasztása. Vajon mit mondanak róla az orvosok, és mi az igazság a kockázatairól?

Mit érdemes tudni az árnikáról?

Az árnika egy évelő, lágy szárú, sárga vagy narancssárga virágú növény, amely Észak-Amerikában és Európában őshonos, de néhány faja a Távol-Keleten, Oroszországban és Japánban él. A növény – különös tekintettel az európai eredetű Arnica montana fajra – évszázadok óta fontos szerepet tölt be a hagyományos népi gyógyászatban.

Noha az árnika helyileg alkalmazva teljesen biztonságos (és vitathatatlanul hatásos), tudni kell, hogy egy helenalin nevű toxint tartalmaz, amely a szájon át fogyasztva nagy mennyiségben halálos lehet.

Hogyan fejti ki hatását?

Az árnikában körülbelül 150 különböző bioaktív komponens található, amelyeket eddig csak külön-külön, laboratóriumi körülmények között vizsgáltak. A pontos hatásmechanizmus megértéséhez ezért további kutatások szükségesek.

Annyi már most bizonyos, hogy az árnika egyes összetevői antioxidánsok és citoprotektívek – vagyis védik a sejteket –, mások viszont – mint például a helenalin – citotoxikusak, tehát a sejtekre nézve mérgezőek.

Bár nem egyértelmű, hogy az árnika hogyan enyhíti a fájdalmat, orvosok szerint hatása az ibuprofénhez és a diklofenákhoz fogható. Egy 2007-es tanulmány azt is megállapította, hogy ugyanolyan hatékony az ízületi gyulladások kezelésben, mint a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők.

Milyen formában érdemes használni?

Az árnikának számtalan felhasználási módja ismert, így krémek, gélek, habok, kenőcsök, masszázsolajak, homeopátiás készítmények, teák, étrend-kiegészítők és injektálható gyógyszerek is készülnek belőle. A szakemberek azt mondják, hogy ezek közül

Orális bevitele ezzel szemben jelentős rizikóval jár. Már csak azért is, mert táplálékkiegészítőként nincs következetes adagolási javaslata. Vannak országok, ahol a potenciális kockázatok tükrében be is tiltották élelmiszerekben való használatát.

A szakemberek megjegyzik, az óvatosság az árnikából készült homeopátiás készítmények esetében sem árt, hiszen nincsenek olyan tudományos bizonyítékok, amelyek alátámasztanák, hogy valóban hatásosak-e, és mivel nem kötelező a bevizsgálásuk, nem lehet tudni, hogy mennyire biztonságosak.

Milyen tünetekkel jár a mérgezés?

Attól függően, hogy mennyi árnikát fogyasztasz, a következő tüneteket tapasztalhatod:

• a bőr, a száj, a torok és a gyomor irritációja és/vagy károsodása
• hányás
• hasmenés
• légszomj
• gyors szívverés
• magas vérnyomás
• szívkárosodás
• szervleállás
• kóma
• halál

Kikre jelent fokozott kockázatot?

Ne használj árnikát, ha…

• allergiás vagy a parlagfűre, a napraforgóra, a krizantémra vagy a százszorszépre, mert jó eséllyel erre a gyógynövényre is érzékeny lehetsz;
• más terméket is használsz, ami tartalmazza a gyógynövényt, hiszen így könnyebb túladagolni;
• kortikoszteroidokat, vérnyomáscsökkentőt, véralvadásgátlót vagy bizonyos gyógynövény-kiegészítőket szedsz, mert megzavarhatja a hatásukat;
• véralvadási rendellenességben, máj- vagy vesebetegségben szenvedsz;
• műtét előtt állsz, vagy nemrég estél át operáción;
• sérült a bőröd;
• terhes vagy, vagy szoptatsz;
• gyerekek vagy csecsemők kezelése a cél.

Honnan lehet felismerni az allergiás reakciót?

Ha az árnika helyi alkalmazása után az alábbi tüneteinek bármelyikét észleled, ne használd többet, és mielőbb fordulj orvoshoz:

• bőrpír, viszketés és irritáció,
• véraláfutások megjelenése.
• fokozódó fájdalom.

Amennyiben aggódsz a lehetséges kockázatok és mellékhatások miatt, egyébként sem árt, ha kikéred orvosod tanácsát, mielőtt kipróbálnál egy új gyógynövényt vagy táplálékkiegészítőt.