Meglepő összefüggést tárt fel az álmok élénksége és az alvásminőség között egy új kutatás, ami magyarázatot adhat arra is, miért vagy fáradt reggelente.
Veled is előfordult már, hogy hiába aludtál eleget, reggel mégis fáradtan ébredtél? Máskor pedig kevés alvás után is kipihenten indult a napod? Ennek az ellentmondásnak a hátterében az álmaink jellege állhat. Egy friss kutatás szerint az élénk, magával ragadó álmok nagy mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy mélyebbnek és pihentetőbbnek érezzük az alvásunkat.
Az álmaid is befolyásolják, hogyan ébredsz reggel
Sokáig úgy gondolták, hogy minél kevésbé aktív az agy, annál mélyebb az alvás. Ilyenkor az agy szinte kikapcsol, és lassú agyhullámokat, minimális aktivitást, semmilyen tudatosságot nem mutat.
Ezzel szemben az úgynevezett REM-fázisban, amikor az álmok túlnyomó többsége jelentkezik, az agy szinte ébrenléthez közeli aktivitást mutat. Meglepő módon azonban ez az intenzív alvási szakasz is mély alvásnak érződik.
Ezt a kettősséget vizsgálták az olaszországi IMT School for Advanced Studies Lucca kutatói, akik 44 egészséges felnőtt 196 éjszakáját elemezték az alváslaboratóriumban. Az agyi aktivitás rögzítése mellett az éjszakák folyamán az embereket rendszeresen felébresztették az álom nélküli – vagyis non-REM – alvásfázisokban, majd megkérdezték őket, mit álmodtak, mennyire aludtak mélyen, mennyire érzik magukat álmosnak.
A résztvevőnként négy laboratóriumi éjszaka során a kutatók összesen ezernél is több felébresztést végeztek, így létrejött az egyik legnagyobb olyan adatbázis, amely összekapcsolja az agyi aktivitást, az álomélményt és az alvás szubjektív megélését. Az eredmények szerint
az alvást nemcsak akkor érezték a legmélyebbnek, amikor nem volt tudatos élményük, hanem élénk és magával ragadó álmok után is.
Ezzel szemben a minimális, töredékes vagy homályos álomélmények – konkrét tartalom nélkül, csak az álombéli jelenlét érzésével – a legfelszínesebbnek érzékelt alváshoz kapcsolódtak.
A tudósok szerint alvás közben nem minden mentális aktivitást érzünk egyformának, és az álmok alapvetően befolyásolhatják ezt az érzést: minél magával ragadóbb az álom, annál mélyebbnek érződik az alvás.
Az álmok az alvás őrzői
A kutatók egy másik meglepő felfedezést is tettek. Bár az alvásigény a fiziológiai mutatók szerint az éjszaka során egyre csökkent – mérséklődött az úgynevezett alvásnyomás –, a résztvevők mégis arról számoltak be, hogy alvásuk egyre mélyebbnek tűnt. Ez a szubjektív mélyülés együtt járt azzal, hogy élénkebbé váltak az álmok.
Ez arra utalhat, hogy az álmok segíthetnek fenntartani a mély alvás érzetét még akkor is, amikor a szervezet biológiai alvásigénye csökken.
Így megmaradhat a külvilágtól való lekapcsolódás érzése – a pihentető alvás egyik meghatározó jellemzője –, amikor az agy egyes területei már aktívabbá váltak.
„Ha az álmok segítenek fenntartani a mély alvás érzetét, akkor az álmodás változásai részben megmagyarázhatják, hogy néhányan miért érzik úgy, rosszul alszanak, holott az objektív alvásmutatóik normálisnak tűnnek” – mondta Giulio Bernardi idegtudós, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: ahelyett, hogy az álmokat az alvás puszta melléktermékeinek tekintenénk, elképzelhető, hogy „az alvás őrzőiként” működnek.
Ha már felmerült benned a gyanú, hogy túl sokat szorongsz, nézd meg ezt a listát, mert a szorongásos zavarral élők ugyanis meglepően hasonló rémálmokkal küzdenek.
