Egy pánikroham hátterében akár szervi okok is állhatnak, és olykor idegrendszeri túlterheltség jele is lehet. Fontos tisztázni, hogy miről van szó, mert más és más megoldás működhet a probléma gyökerétől függően.
Pánikroham bárkivel előfordulhat élete során, önmagában még nem jelenti azt, hogy az ember pánikbeteg. A roham hirtelen jelentkezik, erőteljes testi tünetekkel és gyakran ijesztő érzésekkel járó állapot, amely általában néhány percig tart, és rendszerint 20–30 percen belül teljesen megszűnik. A háttérben álló okokat azért érdemes kivizsgálni, hogy kizárhatóak legyenek a szervi eredetű problémák, például szív-érrendszeri vagy hormonális eltérés – írja a Weborvos dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere nyilatkozata alapján.
Így döntheted el, hogy esetedben milyen ok valószínűsíthető
A pánikroham és a pánikbetegség közötti alapvető különbség a gyakoriságban, az ismétlődésben és a folyamatos szorongás jelenlétében rejlik. A pánikroham egy tünetegyüttes, míg a pánikbetegség diagnosztizálható mentális állapot, amely visszatérő rohamokkal jár.
"Amikor a pánikbetegség meglétét akarjuk igazolni vagy kizárni, éppen ezért nem csak a roham alatt jelentkező tünetekre kérdezünk rá, hanem arra is,hogy például mit érez a kliens a rohamok közt. Fél-e egy újabb pánikrohamtól, próbálja-e mindenáron elkerülni a számára triggernek tűnő helyzeteket, illetve, hogy van-e ismert pszichiátriai diagnózisa, bármilyen mentális-pszichés problémája” – mondja Veres Andrea.
Mikor van szükség a pánikbetegség gyógyszeres kezelésére?
Ha a rohamok gyakorisága, intenzitása vagy a betegség szövődményei már jelentősen korlátozzák a mindennapi életvitelt, a munkaképességet és/vagy az életminőséget, a gyógyszeres terápia is szóba jön.
Ha további részletek is érdekelnek a pánikrohamok elleni nem gyógyszeres technikákról és a pánikbetegség gyógyszeres kezeléséről, ajánljuk a Weborvos cikkét.
